Szabad a pálya - szinmű négy felvonásban

Részlet a könyvből: "ELSŐ FELVONÁS (Nyári éjszaka. A fekete, csillagos égen különösen ragyog a Tejút, sűrűn telehintve szikrázó kristálykákkal. Széles ívekben a távolba nyúlik s elvész a sűrű sötétségben. Elöl nyári büfé, asztalkák, fonott székek, nagy felszolgálóasztal, jobbról a büfés nő helye. Hátrább egy teher állomás peronja. A peron mögött gyöngén megvilágított sínek, pislogó lámpácskák, sárgák, zöldek és vörösek. A büfében Avdótya Ivánovna, nem fiatal, de könnyű és gyors, mint a madár. Arcán csaknem állandóan kis mosoly. Bejön Léna óriást virágcsokorral. Lágy, csaknem gyermekes arcvonásai örömteljes izgatottságot fejeznek ki. S ez az izgalom (bármennyire elrejtené) kihallatszik a hangjából és meglátszik a keze mozdulatain, amelyekkel folyton igazgatja a csokrot és észrevehető azon is, ahogyan Avdótya Ivanovnára néz.) LÉNA: Készül, Avdótya Ivánovna? AVDÓTYA: Nézd meg, angyalom, jól van-e az asztal megterítve? Krutyilin parancsa, hogy szép fogadást rendezzünk: kenyérrel, sóval és... pezsgővel!"