Svájci villa - Korjellemző magyar próza

A cselekmény a harmincas évek Bukarestjében indul, ahol Friedrich Binder, az erdélyi szász patikus egy nagy birodalmi német cég vezérképviselőjeként él családjával egy bérelt lakásban, majd a nácizmus idején Brassóba vonul vissza. Binder tisztességes, bár gyáva kisember, akiben a nácizmus iránti undoránál csak az attól való rettegése erősebb, s bár német létére sohasem áll a Reich támogatói közé - sőt felesége rendszeresen támogatja a kommunistákat is - , mégis kompromittálja magát; s bár bűne "csak" a passzivitás bűne - amelyért a megérdemeltnél jóval nagyobb büntetést kap -, önvádja és bűntudata mindkettőnél nagyobb. Alkatilag is ellentéte Bindernek Otto Proll, a szász nemzeti örökség túdósa, és Christea Igazgató (akinek német feleségét 44 után bénára verik), a minden nacionalizmust gyűlölő román értelmiségi. Binder cégbeli utóda, a biszexuális és szadista Windau, aki a kommunisták támogatása miatt megzsarolja Bindernét, aki korbácsos éjszaka megaláztatásai közül csak a csodával határos módon menekül meg. Binderné a villával családja biztonságát védelmezi, a politikai állásfoglalás származása miatt tőle is távol áll, bár felismeri a cselekvés lehetőségeit, azokkal csak óvatosan él, Gertrúdot is így nevelte.... Bár a sok filozófiai-politikai monológ néhol megterheli a szöveget, egészen újszerű és pontos, jellegzetes portrék tömege jeleníti meg a század különböző típusait, a lelkület, a történelem és a jelen összefüggéseit - e betétek legértékesebb részei a regénynek, amelyben a szerteágazó, mégis egy pontba futtatott cselekményt számos élő és igazi figura bonyolítja. Szimbólum a cím is: A svájci típusú villa a brassói hegyoldalban nemcsak a polgári jólét vára, hanem azoknak a vádaknak és bűntudatoknak a forrása is, amelyet a Binder család él át.