Stratégiai peres hatások: roma iskolai szegregáció megszüntetése

A stratégiai pereskedés társadalmi változás előidézésére való felhasználása lenyűgözően hatékony lehet, képes lebontani a régóta fennálló igazságtalanságokat, és új utakat nyitni az emberi jogok védelmében és érvényesítésében. A stratégiai pereskedés azonban összetett, időigényes, költséges és kockázatos lehet. Lehet, hogy egyenesen kudarcot vall. Vagy sikerrel járhat, de erőteljes ellenreakciót válthat ki azokkal az értékekkel és védelemmel szemben, amelyeket törvénybe kíván foglalni. Ez a tanulmány az első egy négyrészes sorozatban, amely a stratégiai peres eljárások hatásait vizsgálja. Célja, hogy hozzájáruljon a stratégiai peres eljárásokról való gondolkodáshoz azáltal, hogy - teljes összetettségükben - feltárja a roma iskolás gyermekekkel szembeni megkülönböztetés megszüntetésére irányuló konkrét erőfeszítéseket. A peres felekkel, az érintett közösségek tagjaival, kormányzati tisztviselőkkel, peres felekkel, bírókkal, jogvédőkkel és másokkal készített több mint 100 interjú alapján ez a kötet a stratégiai pereskedést a társadalmi változás ügynökeként vizsgálja. Megvizsgálja a stratégiai peres eljárások hatásait, különös tekintettel az általa generált társadalmi, politikai és jogi változásokra. Meg kívánja vizsgálni továbbá azt a kontextust, amelyben a peres eljárásra sor került, valamint azokat a tényezőket, amelyek azt ösztönözték vagy akadályozták. A tanulmány középpontjában hat jelentős eset áll. Ezek az esetek három országból származnak - Csehországból, Görögországból és Magyarországról -, és mindegyik a roma iskolai szegregáció megszüntetésére összpontosít. A hat üggyel kapcsolatos stratégiai peres eljárások úttörő bírósági ítéleteket, valamint jelentős változásokat eredményeztek a politikában és a gyakorlatban. Ugyanakkor a bíróságokból való kiábránduláshoz és a diszkrimináció új megnyilvánulásaihoz is vezetett, többek között éppen azokkal szemben, akik - legalábbis elméletben - hasznot húzhatnak az ítéletekből. Amint azt ez a tanulmány feltárja, a stratégiai peres eljárások úttörőek lehetnek, de frusztrálóak is, erőteljesek, de nem kívánt következményekkel is járhatnak. Mindenekelőtt ez a tanulmány azt mutatja, hogy a stratégiai pereskedés nem csodaszer, és nem is felhívás a katasztrófára. Inkább csak egy eszköz a sok közül, egy taktika, amely - megfelelő körülmények között és más erőfeszítésekkel kombinálva - hozzájárulhat a pozitív társadalmi változásokhoz.