Sánta fiske

Két rossz szekér, tele könyvekkel, olcsó kegyszerekkel, két sovány gebe, s a bakon két szegény könyvárus zsidó; Reb Mendele és Reb Álter. Ők vándorolnak a regény helyszínein, erdőkön át, kátyús gödrös utakon. Azzal ütik el az időt, hogy különféle történeteket mesélnek egymásnak, s aztán a valóságban is összeakadnak az egyik történet hősével, Sánta Fiskével, a koldussal és kolera-vőlegénnyel. Fiske elmondja élete hányattatásait, s hármójuk sorsa csudálatosan egybefonódik. Mendele Mojhér Szforim - magyar Könyvárus Mendele, írói név -, Solem Alejhem szavaival élve, a jiddis irodalom nagyapja. S a jiddis irodalomnak talán egyedülálló tulajdonsága, hogy már születése pillanatában a humor jellemzi. Mély emberiség, sajátos bölcs világlátás táplálja ezt a humort, s ez az ironikusan irizáló felszín remek prózaírói erényeket villogtat: stílusa bravúrosan egyszerű, kalandos nyelvi ízeket hordozó, már-már önmagában ábrázoló, korfestő értékű. Ez a regény egy elpusztult világ - a kelet-európai, nyugat-oroszországi zsidóság - folklórjának hiteles megelevenítése. A pompás realizmus, a kicsattanó életerő, mely szinte szétfeszíti a könyv lapjait, maga a csoda; az emberi nyomorúság legmélyének, a kilátástalan szorongattatásnak varázsos művészi metamorfózisa, a reménytelenségből kicsiholt remény.