Repülök a gyógyszerrel - A kábítószerezés története a szocialista Magyarországon

Ment ez a Codeine-korszak. Egyre nehezebb volt, rohadt nehéz volt előbb-utóbb már hozzájutni. Gyógyszertárból ki, gyógyszertárba be, folyamatosan a vergődések. Közben ezeken az útjaimon mindig eszembe jutott Berkesi könyvének a címe, hogy Akik nyáron is fáznak. És amikor elvonásban gyalogoltam végig ott a Dimitrov tér környékén, Kiskörút, Nagykörút, a végén már 50 fokos melegben, és közben, tudod, rázott a hideg, állandóan ez a könyvcím ugrott be. És aztán, igazából, ebből a rabságból akkor a hirtelen kiutat valahogy az jelentette, hogy összefutottam az Abigéllel, és mondtam neki: kurva nehezen megy a váltás, és egyszer így hozzám vágta, hogy hát baszd meg, miért nem veszel mákot, aztán főzöd ki. 2010 nyarán Tóth Eszter Zsófia levéltári munkája során bukkant rá dr. Kisszékelyi Ödön orvos 1974-es levelére, amelyben Aczél György politikus figyelmét hívta fel a fiatalok között terjedő kábítószerezésre, és állami beavatkozást sürgetett ez ellen. A történész a levelet az Archivnet internetes folyóiratban publikálta. Ennek nyomán kereste fel őt Rácz József, a kutatás vezetője, azzal a javaslattal, hogy kutassanak közösen a szocialista időszak kábítószer-fogyasztási szokásairól. Bajzáth Sándor felépülő függő bevonásával közös, izgalmas, intenzív hároméves kutatómunka kezdődött. Nemcsak a levéltárak porában kerestük az egykori szerhasználók nyomait, gyűjtöttünk korabeli rendőrségi jelentéseket, újságcikkeket, hanem számos életút- és témainterjút készítettünk akkori szakértőkkel, szerhasználókkal. Részt vettünk exnarkósok rendszeres baráti találkozóján, megtaláltuk a korabeli ifjúságvédelmi rendőröket. 25 év után találkozott újra rendőr és egykori kihallgatottja. Kutatásunk eredményeit mutatjuk be e kötetünkben.