Rend és kaland - Az 50 éves Alföld

Egy válogatásnak sosem egyszerű találó címet adni. Különösen nem egy olyannak, amely ötven év élő irodalmát öleli fel. miközben értekező prózájának jelentőt része klasszikus hagyományaink felé is üzen. A rend és a kaland fogalmainak párosa talán azért is szerencsés az Alföld félévszázados történelmének bekerítésére, mert a folyóirat legjellegzetesebb, legértékesebb vonulatait jelzi. Egyfelől a nemes tradíciók kritikus tiszteletét, a filológiában megnyilatkozó alázatot, a komplex pályaképeken és a műelemzéseken átsugárzó irodalomtörténeti igényességet Másfelől az állandó fiatalítás gesztusát, a kételkedés jogát, használatra érett új és korszerű teóriák gyakorlati alkalmazását. Egy válogatás mindig rejt magában szubjektív elemeket. Valószínűleg most sincs ez másképp. Küldetéstudat és magas szintű nyelvi kísérletezés között eléggé reménytelen a kényes egyensúlyt megtalálni. Mint ahogy szinte esetenként módosul csinosodó provincia és országos horizont, határon inneni és túli teljesítmény, öregedő és pályakezdő nemzedék korrekt megítélésének szempontja. A kötetben szereplő nyolcvankilenc alkotóhoz talán nem szükséges különösebb kommentár. A dolgok természetéből, a behatárolt lehetőségekből adódik, hogy a kimaradt jelentős értékek a fájdalmasak. Nekik azt üzenhetjük: velük együtt vagyunk ilyen gazdagok. Vissza TARTALOM Aczél Géza: Ötven év 7 Ady Endre: Csokonai Vitéz Mihály 11 ,,Ahogy én Ady Endrét láttam" (Móricz Zsigmond rádióbeszéde 1939-ből) 11 Bán Imre: Csokonai és Debrecen 13 Barta János: A lángelme gesztusai (Tanakodás egy Ady-vers körül) 19 Gulyás Pál: Egy egyetemi ifjúhoz 27 Erdélyi József: Por 28 Féja Géza: Oláh Gábor vallomása 29 Kardos László: Emlékek az Ady Társaságról 33 Illyés Gyula: Szabó Lőrinc vagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? 35 Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év 45 Németh László: Ember és szerep 47 Szabó Pál: Nyugtalan élet 49 Veres Péter: Valóságérzék 53 Sinka István: Szigetek könyve 57 Weöres Sándor: Fúga 58 Kassák Lajos: Szénaboglya (Naplójegyzetek) 59 Vas István: "Ahány igazi érték, annyi értékszempont" 67 Kiss Tamás: Alkony a Száraz-tenger partján 70 Határ Győző: Regények alkonya 71 Szabó Magda: A város 72 Pilinszky János: Zsinórpadlás. Villanyolló 79 Rákos Sándor: Töredék egy - magyar - ars poeticához 79 Juhász Ferenc: A zöld csönd-szívre függő pokol-viszály 81 Julow Viktor: Csokonai klasszicizmusa és manierizmusa 86 Szabolcsi Miklós: Irodalmi folyóirataink a 70-es években 95 Domokos Mátyás: A prózaíró magatartás változása a hetvenes években 102 Kányádi Sándor: A ház előtt egész éjszaka 107 Páskándi Géza: Aljechin monológja 108 Mészöly Miklós: Érintések 109 Sánta Ferenc: Petőfiről szólva 114 Bodnár György: Juhász Ferenc időszerűsége 116 Béládi Miklós: Egy korszak vége 120 Németh G. Béla: Emlékírás és történeti önismeret 125 Poszler György: Önéletrajzok kora (Történeti-poétikai kísérlet) 131 Nemes Nagy Ágnes: "Elemi reményeink: szabadság, kenyér, demokrácia" 135 Sütő András: Csipkerózsika 138 Czine Mihály: Protestantizmus és irodalom 142 Kovács Kálmán: "Én nem egy életet éltem..." (Töprengés Móricz Zsigmond művészetéről) 146 Jókai Anna: Magyaróra 154 Tamás Attila: Vannak-e sajátos műfaji jellemzői a lírának? 155 Csoóri Sándor: Hó emléke 162 Csurka István: Dagonyázás 162 Kiss Ferenc: Kodály - irodalmunk felől 167 Juhász Béla: A hallgató író jelenléte (Sánta Ferenc 60 éves) 171 Simon Zoltán: Örkény István egyperces novellái 175 Vajda Mihály: A morális pánik és a biopolitika (John Fekete: Moralpanic: Biopolitics rising) 179 Lászlóffy Aladár: Vasárnap a kórházudvaron 185 Lázár Ervin: A bajnok 185 Szilágyi István: Hadban 189 Kenyeres Zoltán: Babits és a metafizikus hagyomány 194 Pomogáts Béla: A "hosszú vers": a mitologikus költői számvetés alakzata 198 Orbán Ottó: A kozmikus gavallér 204 Fülöp László: Elbeszélésmód Krúdy regényeiben 205 Ratkó József: István imája 211 Buda Ferenc: Füvek példája 211 Kiss Anna: Balga szűz 211 Tandori Dezső: Az égboltnyi kereszteződés 214 Tolnai Ottó: Pilinszky kiskanala 215 Nádas Péter: Aztán ötvenhét nyarán 216 Bányai János: A kritika (vessző)futása ma 221 Oravecz Imre: A szeméttemetőről 226 Utassy József: A pétervásári urak 227 Szegedy-Maszák Mihály: Az írástudók felelőssége Közép-Európában 228 Görömbei András: A síp ötágú 235 Imre László: Tűnődés a műfajokon (Kivetítések a múlt századi jelenségek felől) 242 Tar Sándor: Nóra jön 248 Petri György: In memoriam Hajnóczy Péter 252 Balassa Péter: Modern vég, posztmodern kezdet - vita és párbeszéd 254 Dávidházi Péter: Ég és föld a kritikában 262 Márkus Béla: Elhullanak a fáradt fiatalok 265 Esterházy Péter: Édesgető 270 Kulcsár Szabó Ernő: Az új történetiség esélyei (A mai irodalomkutatás szellemi helyzetéről) 275 Thomka Beáta: Világmetszetek, mikrovilágok, szemcsék 283 Marno János: Tavaszi fagyhullám, A pad 287 Nagy Gáspár: Egy örökölt kert megtisztítása 288 Pásti Nagy Lajos: Őszi Hedwigek 289 Angyalos Gergely: A sólyom szövegszerűsége (Egy klasszikus műfaji elnevezés hányattatásai a századvégen) 290 Kukorelly Endre: H.Ö.L.D.E.R.L.I.N 294 Dobos István: Hagyomány és értelmezés 295 Keresztury Tibor: A visszanyert mértékletesség (Kezdet és vég a nyolcvanas évek magyar költészetében) 299 Krasznahorkai László: A remény a szelencében maradt. Előre? Hátra? Ülve? Állva? (Búcsúzási javaslatok a XX. századtól) 304 Márton László: Hány vödör bor fér egy gönci hordóba? 309 Kovács András Ferenc: Óda egy ganajtúró bogárhoz 314 Garaczi László: Az orr 315 Darvas László: Szerezni egy nőt 318 Borbély Szilárd: [Térmások] 321 Térey János: Lengő teher alatt 323 Szirák Péter: Novella és más műfajok a többirányú olvasás összjátékában 324