Regionális gazdaságtan

Tartalom 1. A tér és idő a társadalomtudományokban 3 2. A gazdaság térbelisége 9 3. A regionális gazdaságtan tárgya és tudomány - rendszertani helye 14 I. TELEPHELYELMÉLET 19 4. A telephely 21 4.1. A polgári telephelyelmélet kialakulásának és történetének rövid áttekintése 23 4.2. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak megállapításai a telephelyről és a szocialista telepítési elmélet fejlődése 26 5. Orientáció a szállításhoz 35 5.1. A távolság és a szállítási költségek 35 5.2. Orientáció a szállítási költségek alapján 38 5.3. A szállítási költségek minimumpontjának meghatározási módszerei 42 5.3.1. A szállítási költségek minimumpontja folytonos térben 42 5.3.2. A szállítási költségek minimumpontja véges ponthalmazban 47 5.4. A szállítási tényező súlya hazánkban és szerepének változása a technikai fejlődéssel 50 6. Orientáció a munkaerőhöz 54 6.1. A munkaigényesség 54 6.2. A munkaerő, mint telepítési tényező 57 6.2.1. A munkaerő, mint telepítési tényező makroszinten 58 6.2.2. A munkaerő, mint telepit és i tényező mikroszinten 62 6.2.3. A munkaerő területi mozgása és ennek népgazdasági, vállalati és egyéni költségei 65 7. Területfelhasználás 68 7.1. Területigényesség 68 7.2. A mezőgazdasági területfelhasználás és a fekvéstől függő járadék elmélete 69 7.2.1. Miért nem érvényesül a Thünen-féle hipotézis a szocialista mezőgazdaságban? 73 7.3. Kereskedelmi és ipari területfelhasználás 74 7.4. Lakóterületi területfelhasználás 78 7.5. A területfelhasználás összegezése és néhány absztrakció feloldása 83 8. Az agglomeratív tényező 85 8.1. A költségviselés és áthárítás problémái az agglomerálódás folyamatában 94 9. Orientáció a piachoz és egyéb telepítési tényezők 98 9.1. A piac, mint telepítési tényező 98 9.2. A kereslet törvényszerűségeinek hatása a telepítésre 98 9.3. Orientáció az eszközökhöz 104 9.4. Egyéb telepítési tényezők 106 10. A telepítési tényezők szintézise és a gyakorlati telephelyválasztás 106 10.1. A gyakorlati telephelyválasztás, az egyes tényezők súlya a döntésben 111 II. A GAZDASÁGI TÉR 115 11. Felfogások a gazdasági térről 117 12. A gazdasági tér, mint költségtér 121 12.1. A gazdasági tér tagolódása 127 12.2. A központi helyek elmélete 129 12.3. A sorrend és nagyság törvénye 135 12.4. A központi helyek elméletének értékelése 139 13. A gazdasági tér, mint erőtér 140 13.1. Gravitációs és potenciál modellek 141 13.2. A statisztikus mechanika és a termodinamika törvényei alapján képzett térszerkezeti modellek 147 14. A gazdasági tér, mint valószínűségi tér 150 14.1. Térbeli struktúrák jellegének meghatározása, a "cellaszámlálási" módszer 151 14.2. A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje: a Markov-láncok 154 15. Gazdasági jelenségek térbeni terjedése 157 15.1. Új ismeretek, eljárások térbeni terjedése 158 15.2. A kereslet és kínálat, az árak és jövedelmek térbeni terjedése 164 16. Térbeli hálózatok 168 16.1. Különböző gazdasági térszerkezeti modellek és a hozzájuk rendelt térbeli hálózat 169 16.2. Térbeli hálózatok sajátosságainak vizsgálata gráfelméleti módszerekkel 173 16.3. Hálózatok nem-topológiai vizsgálata. Az optimális hálózat közelítésének módszerei 176 III. TERÜLETI GAZDASÁGI SZERKEZET ÉS KAPCSOLATOK 181 17. A területi munkamegosztás 183 17.1. A területi munkamegosztás általános tartalma 183 17.2. A területi munkamegosztás szűkebb tartalma 186 17.3. A területi munkamegosztás formái 191 18. Körzetek, mint a területi munkamegosztás egységei 198 18.1. A homogenitáson alapuló körzet lehatárolások 198 18.2. A funkcionális és gazdasági integráció elvén alapuló körzetlehatárolások 201 18.3. A gazdaságpolitikai, tervezési és fejlesztési célokat szolgáló körzetlehatárolás 203 19. Az újratermelési folyamat térbeli modelljei 205 19.1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem területi szintű termelése 206 19.2. A nemzeti jövedelem termelésétől a felhasználásáig 209 19.3. A nemzeti jövedelem felhasználása során létrejövő térbeli kapcsolatok 213 19.4. Térbeli kapcsolatok az anyagi termelés folyamatában 214 19.5. Regionális és interregionális sakktáblamérlegek 215 19.6. Hazai eredmények és tapasztalatok a területi AKM mérlegek kidolgozásában 223 20. A területi-gazdasági kapcsolatok jellemzői és hatásai 224 20.1. A területen-körzeten belüli gazdasági kapcsolatok hatásai 225 20.2. A területközi-körzetközi gazdasági kapcsolatok hatásai 229 20.2.1. A területközi gazdasági kapcsolatok a folyó termelés és fogyasztás szférájában 230 20.2.2. Területközi gazdasági kapcsolatok a beruházási eszközök szférájában 233 20.2.3. Területközi gazdasági kapcsolatok az újraelosztási-pénzügyi szférában 235 IV. A TERÜLETI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 241 21. A kiegyensúlyozott területi növekedés elméleti kérdései és modelljei 243 21.1. A területi gazdasági növekedés problémafelvetése és megközelítése 244 21.2. Az egyensúlyi területi növekedés értelmezése 244 21.3. A beruházási és felhalmozási követelményekből 245 21.4. A termelési tényezők növekedéséből kiinduló területi egyensúlyi növekedési modell 249 21.5. A regionális közeledés kérdése 251 22. A területi növekedés nem-egyensúlyi elméletei és modelljei 256 22.1. A területi növekedés iparosítási megközelítése 257 22.2. A területi növekedés iparszerkezet oldaláról való megközelítése 258 22.3. A növekedési pólusok és növekedési centrumok elmélete 261 22.3.1. Melyek a fő tartalmi elemei a növekedési centrum koncepciónak? 262 22.3.2. Mi a növekedési centrum koncepció funkciója? 264 22.3.3. A növekedési centrum koncepció alkalmazhatósága és értékelése 264 22.4. Néhány további területi növekedési koncepció 266 23. A gazdasági fejlődés hatása a gazdasági tér szerkezetére 267 23.1. A népességnövekedés és a gazdaság térszerkezete 267 23.2. A nemzeti jövedelem és életszínvonal emelkedésének hatása a térszerkezetre 269 23.3. A technikai haladás hatása a gazdaság térszerkezetére 270 23.3.1. A közlekedés sebességének növekedése és költségének csökkenése, és a gazdaságos üzemnagyság alakulása 271 23.3.2. A technikai fejlődés hatása a területfelhasználás térbeli szerkezetére 272 23.4. A gazdasági fejlődés döntő hatása a térszerkezetre: az urbanizáció 273