Passacaglia

Robert Pinget (1919-1997) svájci származású francia író, az 1950-es évektől Párizsban él. Festőművésznek és csellistának indult, azonban 1950 körül végérvényesen az irodalommal jegyezte el magát. 1951 és 1997 között harminchárom kötetet adott közre: regényeket, elbeszéléseket és színműveket, kizárólag a párizsi Minuit könyvkiadónál, amely már akkor is az irodalmi avantgárd kísérletezés fellegvára volt, amint mindmostanáig az. Magyarul eddig két regénye jelent meg. Alain Robbe-Grillet, Michel Butor és Claude Simon mellett Robert Pinget a francia Új Regény első és második hullámának világszerte elismert, számos nyelvre fordított képviselője. Samuel Beckett barátja volt, kölcsönösen fordították egymást. Robert Pinget: ,,Számomra mindig a címadás volt a legnehezebb. Először befejeztem a munkát, ezután kezdtem gondolkodni a címen. Mindez a szóban forgó könyv esetében is így történt. A munka végeztével eszembe jutott, hogy e regény megírása közben állandóan J. S. Bach hatalmas c-moll orgona Passacagliáját hallgattam. Némi habozás után ezért adtam végül a Passacaille címet e kötetnek." Ahogy a cím metaforája hidat ver irodalom és zene között, utalunk rá, hogy e művet, ezt a költői prózát, másképp kell olvasni mint a többit, illetőleg inkább ,,hallgatni" kell, mint hagyományosan olvasni.