Pártok között szabadon (Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán)

ELŐSZÓ A kételkedésre hajlamos olvasó bizonyára már a cím láttán eltűnődik, vajon nem volna-e helyesebb kérdőjelet tenni a címben foglalt állításhoz. Vajon az egyénekre zúduló információtömeg, a kampányok során még inkább felerősödő befolyásolási törekvések korában egyáltalán mennyire beszélhetünk szuverén választásról, autonóm döntésről? Sőt, kár lenne könnyedén átsiklani a kérdés fölött, hogy a szabadság lehetősége egyben a szabadsággal való élést is jelenti-e. A politikai szabadságtól való megfosztottság évtizedei után egy csapásra valóban kialakult-e a képességünk az állampolgári tartás és viselkedésmód gyakorlására? A politikai részvétellel kapcsolatos negatív tapasztalatok nem idézik-e fel a frommi ,,menekülés a szabadságtól" szindrómáját? S vajon egyáltalán a magyar társadalom politikai intézményrendszere van-e olyan fejlett, rugalmas és átlátható, amely - pozitív értelemben is - valóban lehetővé teszi a szabad választást? Noha e kételyek egyikére sincs mindenkit megnyugtató, optimista válaszunk, bizonyos értelemben mégis fenntarthatjuk a cím sugallatát. Bármennyire is összetett fogalom a szabadság - amely tényleges megvalósultságát tekintve szociológiailag bizonyára fokozatosnak tekinthető -, a többpárti plurális választási rendszer minden dilemmájával együtt a politikai szabadság alapvető, talán a legalapvetőbb megnyilvánulását sűríti magába. Ebben az értelemben, reméljük, találónak tekinthetjük a címet tanulmánykötetünkhöz, amely a választói magatartásra, politikai tagolódásra vonatkozóan az elmúlt évtizedben végzett kutatássorozatunk eredményeit fogja át - mindazokkal a buktatókkal, nehéz tanulási folyamattal, amelyen a magyar társadalom tagjainak ebben az évtizedben keresztül kellett mennie. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ I. VÁLASZTÓI MAGATARTÁS ÉS TÁRSADALMI-POLITIKAI TAGOLÓDÁS 1990-1998 BEVEZETÉS 1. POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS VÁLASZTÓVONALAK A PARLAMENTI PÁRTOK SZAVAZÓTÁBORÁBAN A pártok választóinak társadalmi hátteréről A pártok választóinak politikai-ideológiai attitűdjei Pártokon belüli választóvonalak: választói ,,magok" és ,,gyűrűk" Jellegzetességek a pártok választóinak tudásstílusában, kulturális mintáiban Összegzés: a pártok szavazótáborának strukturális közelsége-távolsága 2. VÁLASZTÁSI RÉSZVÉTEL MAGYARORSZÁGON 1990-1994 A részvétel szintje A választói részvétel motívumai Települési miliő és választási részvétel 3. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS EGY MÖGÖTTES PILLÉRE. AZ EGYKORI MSZMP-TAGSÁG SZEREPE Hangsúlyos és mellőzött dimenziók Szűkebb és tágabb hatósugarak Kötődések és pártpreferenciák 4. A VÁLASZTÓI ERŐTÉR BLOKKOSODÁSA 1994-1998 97 Koncentrálódás a politikai mezőben 97 A pártok iránti affiliációk - átrendeződés és blokkosodás 105 Ideológiai-politikai és társadalmi választóvonalak 110 11. A VÁLASZTÁSOK TÁRSADALMI-IDEOLÓGIAI KONTEXTUSA BEVEZETÉS 117 1. PRIVATIZÁCIÓ ÉS PIACGAZDASÁG: AZ ÁTALAKULÁS ÉS A KÖZVÉLEMÉNY ARCAI 128 A piac iránti attitűdök alakulása 1988-1995 129 A magántulajdon iránti attitűd az első koalíciós kormány időszakában (1990-1994) 131 A közgondolkodás a privatizációról a második koalíciós kormány időszakában (1994-1995) 135 A magántulajdon társadalmi terjedése; az érintettség és a privatizációs attitűdök 139 A külföldi tőke megítélése a magyar közvéleményben 143 A szociális biztonság és a piacgazdaság értékkonfliktusai 147 A piacgazdasági átmenet iránti beállítódások egy empirikus tipologiája 1995-ből 149 2. TÁRSADALMI ÁTRETEGZŐDÉS ÉS SZOCIÁLIS-POLITIKÁI IDENTIFIKÁCIÓ 153 Rendszerváltás és társadalmi átrétegződés 153 A rétegidentifikáció hazai tendenciái 155 Rétegidentifikáció és politikai attitűdök 162 3. HITEK, PÁRTOK, POLITIKÁK. IDEOLÓGIAI ÁTRENDEZŐDÉSEK MAGYARORSZÁGON 165 Pártrendszer és ideológiai tagoltság 165 A kutatásról és előzményeiről 167 Köznapi ideológiai identitás. Stabil elemek és lassú átrendeződés 169 Szerkezetváltás a társadalmi konfliktustudatban 176 Ideológiai átrendeződések és a pártok szavazóblokkjai 178 3.1. EXKURZUS. PALEHA FEKETE-FEHÉRBEN: A ,,BAL-JOBB" VTTÁHOZ 182 III. A VÁLASZTÁSOK DEMOSZKÓPIAI KÖZEGE BEVEZETÉS 189 1. AZ ,,ÖNÉLETRAJZÍRÓ"- VÁLASZADÓ. A VÁLASZTÁSI PREFERENCIÁK RETROSPEKTÍV ADATAINAK SZISZTEMATIKUS TORZÍTÁSAI 193 Személyes és kollektív emlékezet 193 Visszaemlékezés 1990-re: az alapadatok 195 Az emlékezetvesztés szociális locusai 204 Politikai homofília/heterofília: az emlékezet(vesztés) kapcsolathálózati háttere 211 2. A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS MINT A VÁLASZTÓI DÖNTÉS MOTÍVUMA 218 Manifeszt és latens funkciók 218 Alapadatok a közvélemény-kutatások fogadtatásáról 220 Attitűdök és pártpreferenciák 224 Közvélemény-kutatás és választói döntés 230 TÁRGYMUTATÓ 234