Párbeszéd az istennővel

Az Istennő - spirituális csatornán keresztül - adott válaszai tisztázzák a kereszténység és az Atyaiság oldalán történt egyoldalú ferdítéseket. Az Istennő szavai szerint Lucifer angyal volt és androgin természetű. Eredeti neve Sanat Kumára, a Fényhozó Lucifer, aki később az eldurvuló, kizárólagos hímelvűség évszázadai alatt szándékosan negatív, megtévesztő szerepet kapott. Az Istenanyának két különösen aktív ikerfia van, akik a valóság látszólag két szemben álló felét nyilvánítják ki: Sanat Kumára (Lucifer) és az ellentétes polaritású teremtő ikertestvére, Sananda Kumára, aki azonos a keleti feltételezések szerint a későbbi Jézussal. Jézus a kutató, megtisztuló értelem, a meditatív férfi szellemiség tiszta útját, a legtisztább jógát képviselte és tanította. Ám ettől még az anyag nem szentségtelen, hiszen szellemtől áthatott. Csak a fanatikus hímelvűség, állandóan kategorizáló és elkülönítő gondolkodásmódja az, ami az anyagot Istentől elválasztja és gonosszá teszi. Az Atlantisz előtti világméretű vénuszi kultúra, az Őstantra bemutatkozása e kötet. Vénusz, a mennyei Istennő, maga a költői intuíció, a vénuszi Hathor kultúra alapja Egyiptomban, a világméretű bika kultusz eredete Gilgames Sumeriájától, Kréta Minotauruszán keresztül, az Óind Siván át, a mai Spanyolországig. Forrása a perui, a görög s később a Brit-szigeteken kialakuló Vénusz kultúráknak. A Sumer Szarvas Isten (Csodaszarvas) az Atya teremtő energiája az Istennő pedig maga az Anyatermészet. A Bibliában található kígyó (az Édenkertben) nem más, mint a Kundalini energia (a Kozmikus Tűz vagy Sanat) és a fa, amire tekeredik, maga az emberi gerinc.