Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században

A XIX. századi kiskunsági paraszt "vármegyének" nevezi a kun pusztákon betyárt űző pandúrcsapatot, a gulyásokat, csikósokat és egyéb rideg legényeket vizitáló kunhadnagyot, társait pedig "vármegyézőnek" tiszteli. Ismerik ezeket a kifejezéseket más vidék lakosai is, hiszen a péterváradi regimenttől megszökött Baritsek Ferenc 1820-ban így vall: "Most szombaton Harkai pusztán Hamban istállójában lepettettünk meg a Vármegyézők által, két pajtásommal az istállóban a Vármegyének megadtam magamat, és onnan hozattattam bé." A múlt századi szóhasználat még napjainkban is visszacseng Nagy Czirok László leírásában. A kifejezés nem a nemesi vármegye nevének a legalsóbb rendfenntartó szervekre történő kiterjesztését őrzi, hanem a XVII-XVIII. században működő parasztvármegye neve él tovább az eredeti tartalomtól elszakadva. Jelen munkánkban a parasztvármegye szó mögött rejlő valóság fehér foltjainak felderítésére indulunk. A parasztvármegyei szervezet és feladatkörök feltárásában történetírásunk csak az első lépéseket tette meg. Az intézmény történetének módszeresebb ismertetésén túl szeretnők vele kapcsolatban a XVII-XVIII. századi paraszti érdekek mozgásának irányait és formáit feltérképezni. Igyekeztünk mindig a primér gazdasági és politikai érdeket megkeresni a paraszti önvédelemmel kapcsolatos területeken. A problémákat a véleményünk szerinti egyetlen helyes nézőpontból szeretnők felvetni, és amennyiben lehetséges, megoldani. Vissza Tartalom Bevezetés 7 Az intézmény kialakulása 9 A viszonylagos önállóság időszaka (XVIII. század eleje - 1653) 20 A nemesi befolyás kezdetei (1653-1664) 29 Két hatalom ütközőpontján (1664-1670) 49 Az intézmény válsága (1671-1683) 62 A felszabadító háborúk és a nemesi vármegye visszatérésének időszaka (1683-1702) 88 A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711) 101 A zápisszá változtatott parasztvármegye (a XVIII. század 20-as éveitől) 108 Szervezeti beosztás. Paraszttisztek 120 Befejezés 146