Öt év életemből

Alfred Dreyfus (Franciaország, Elzász, Mulhouse, 1859. október 9. - Párizs, 1935. július 12.) francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé. Dreyfus egy elzászi zsidó textilgyáros család hét gyermeke közül volt a legfiatalabb. Amikor 1871-ben Elzászt Németországhoz csatolták, a család Franciaországban maradt és megtartotta francia állampolgárságát. Alfred Dreyfus 1880-ban végzett az École Polytechnique-ben, majd 1880-1882 között a fontainebleau-i akadémiára járt, hogy tüzértiszti képesítést szerezzen. 1885-ben, az akadémia elvégzése után a 32-es lovasságiakhoz helyezték és hadnaggyá léptették elő. 1889-ben a bourges-i pirotechnikai iskola igazgatóhelyettese lett kapitányi rangban. 1891-ben megnősült. 1893-ban próbaszolgálatra a vezérkarhoz osztották be. 1894. október 15-én árulás vádjával letartóztatták. 1895. január 5-én megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd január 15-én az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia-Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. 1899-ben perét a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt. Dreyfus 1903-ban benyújtott újabb perújrafelvételi kérelme alapján a rennes-i bíróság ítéletét a francia Legfelsőbb Bíróság 1906. július 12-én véglegesen semmisnek nyilvánította. Dreyfus visszakapta a rangját, őrnaggyá léptették elő, és a Becsületrend lovagjává avatták. A börtönben töltött idő azonban megviselte az egészségét, így 1907-ben nyugdíjazták. Az első világháború alatt ismét mozgósították, front mögötti szolgálatot teljesített. Az antiszemita, illetve neonáci csoportok azonban a mai napig megkérdőjelezik ártatlanságát és további bizonyítékokat próbálnak keresni, vagy gyártani, amelyek Dreyfus állítólagos bűnösségét támasztanák alá.