Ősmagyarok Azerbajdzsánban

FÜLSZÖVEG A magyar történészek előtt is ismert és elfogadott, hogy a 950-es években Bíborbanszületett Konsztantinosz által leírt Perzsia vidékére szakadt "szavárd-magyarok" azonosak a 750-es években a mai Azerbajdzsán területén hirtelen felbukkanó 'szevordi' népcsoporttal. Ezt a szevordi népcsoportot gyakorlatilag az össze szaktörténész a Levédiából (!?) Perzsiába (Dél-Kaukázusba) költözött szavárd-magyarokkal azonosítja - ezt minden akadémiai térképen így jelölik. Mindenki meg van róla győződve, hogy az ottani magyarok a XIII. esetleg a XIV. században nyomtalanul beolvadtak az azerbajdzsáni népességbe. Pedig nem így van! Létük még a XX. században is fellelhető - csak a II. világháborús német- és magyar-ellenes szovjet politika miatt törölték a 'madzsar' (magyar) előtagot a falu nevéből... Egyetlen történész sem értette, hogy Levédiából hogyan kerülhettek magyarok Azerbajdzsánba már 750-ben, mikor a besenyők csak 894-ben lépték át először a Volga vonalát... Így aztán "mérvadó" akadémikusaink futószalagon gyártották az elméleteket, hogy letolják 750-re a magyarok Perzsiába költözését. Ám mindegyikőjüknek beletört a bicskája, mert mindenáron észak-keleten, Baskíria irányában keresték a megoldást - ahol nem is találhattak semmit. Erre a hihetetlen ellentmondásra a mai napig nem született elfogadható magyarázat, Németh Gyula jóvoltából... Létezik ugyanis egy teljesen hiteles, ősi derbenti forrás, a Derbendnáme, ami leírja, hogy a VI. században Hoszrau Anósírván szaszanida nagykirály Dagesztán területén felépítette 'Kicsi (!!!) Madzsar' és 'Ulu Madzsar' városokat, amik önálló uralkodókkal rendelkeztek, és a Perzsa Birodalom vazallusai voltak. Azt a közismert tényt senki nem vitatja, hogy ugyanebben az időben, pontosan ugyanitt, az Északkelet-Kaukázusban létezett egy hun királyság. Mit bizonyít ez? Azt, hogy mi, magyarok tényleg hunok vagyunk! Ezt a történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő "hiányzó láncszemet" teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, a több mint három évet Azerbajdzsánban kutató történész, Nyitray Szabolcs, miközben röviden megismertetik az olvasót a kaukázusi rokon nép történetével és kultúrájával is. Vissza TARTALOM A Derbendnáme és az Uti tartományba települt szavárd-magyarok felfedezéséről Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar a Derbendnáméban 7 Azonos-e Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar Kummadzsar (al-Madzsar) várossal? 12 Az a bizonyos rejtélyes pápai bulla az ázsiai magyarokról 22 Összegzés a madzsar városokról 25 Hiteles történelmi párhuzamok a Derbendnáméban valamint egyéb történelmi analógiák Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar valóságáról 27 Végkövetkeztetés a három Madzsar városra vonatkozólag 35 A "szavárd-magyarok" 36 Madzsar Garaolan és Garaolan 54 Összefüggések Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar valamint a kettészakadt ősmagyarok között 61 Nyelvészeti és antropológiai adalékok a meglévő alapvető ellentmondásokkal Önmagukért beszélő szócikkek és nyelvtani "rokonítások" 92 A finnugorizmus kiteljesedésének okai, valamint az emberi értetlenség és böszmeség csúcsa Honti László és Engel Pál személyében 107 Miért mond ellent minden tudomáynág egységesen a finnugor-magyar rokonság tanának? 129 A magyarok szkíta és lényegi türk voltának helyes értelmezése a történelmi analógiák és "segédtudományok" megvilágításában 141 Általános tudnivalók személyes tapasztalatokkal Azerbajdzsánról és a térségről 157 Visszatérés a dagesztáni ősmagyarok kettészakadásához 197 Bolgár-magyar együttélés 197 Tárgyi bizonyítékok 203 Zárszó 220