Sisa István monumentumot állított az emigrációs út végére. Számos nagyon sikeres könyve (pl. Spirit of Hungary) után most megjelent egy új kötettel, amiben az olvasó elé tárja hosszú élete szünet nélkül teljesített nagy feladatának népe és hazája megismertetésének állomásait. Nem kérkedésből, tőle ez nagyon távol áll, hiszen amikor a cél megkívánta nem csak nevét, de magyar mivoltát is elhallgatta, elkerülendő az elfogultság felvillanását. Egész intézmény volt ő egymagában ezzel a hivatásszerű nemzetszolgálattal, és mert odafigyelt mindazokra akik hasonló feladatokat láttak el az emigrációban, akikkel szoros kapcsolatot tartott évtizedeken keresztül, róluk is megemlékezik a kötetben, munkásságuk példás bemutatásával. A 360 oldalas nagy alakú könyvnek több mint kétharmadát teszi ki az általa így megbecsült "őrtállók" bemutatása, színes életrajza 70 személy és néhány szervezet. Ez persze nem teljes, a szerző megjegyzi: "Tudom, hogy velük egyenrangú, sőt érdemeiket felül is múló közéleti szereplők kimaradtak e kötetből, de remélem, hogy érdemeik között a jóakaratú elnézés is szerepel."
Névsorrendben az errefelé is ismertebbek és köztük az ausztráliaiak: dr. Bakó Elemér, dr. Balogh Sándor, Bodnár Gábor, dr. Bodolai Zoltán, Csapó Endre, dr. Chászár Ede, Dömötör Tibor püspök, Eckhardt Tibor, dr. Fercsey János, Fáy István, Fáy Ferenc, Ft. Hites Kristóf, dr. Kazár Lajos, prof. Lipták Béla, prof. Lukács János, Lauer Edith, dr. Mailáth István, Magyaródy Szabolcs, Pásztor László, dr. Somogyi Ferenc, Stirling György, dr. Szathmáry Lajos, Szörényi Éva, Sziklay Andor, Tollas Tibor, dr. Töttösy Ernő, gróf Teleki Béla, Vörösváry István, gróf Wass Albert, Zolcsák István.
Az említetteken természetesen felettük állóan Sisa István a legnagyobb nyugati őrt álló, szerencsére itt most már, élete összegező szakaszában, ő magáról is elárul sok mindent, amit talán csak a hozzá nagyon közel állók tudtak. Eddig csak úgy élt bennünk a Sisa István név, mint aki valamilyen varázslattal egy egész intézménynek való munkát végez el egymagában. Jó, azt is tudjuk, hogy az emigrációs intézmények kimagasló teljesítményei mögött számos esetben egy személy "rejlik", de Sisa István mindezek között is "veretlen", és ha majd valakinek olyan ötlete támad, hogy megmintázza a "hálás nemzet" nevében a Nyugati őrtállót, akkor az csak ő lehet. Ennek a mondatnak a vicce persze pontosan itt van, ezeknek az őrt állóknak sem hála, sem szobor nem lesz, de még annyi figyelem sem fordul feléjük az általuk annyira szeretett szülőhaza mai hivatalos és vonalas tollforgatóitól, hogy nemcsak nevüket, de még az őrt állás tényét sem tudatják azzal a nagyközönséggel, amelynek már betelepedtek a gondolatvilágába. Ki is hát ez az ember? Hogyan is lesz valaki "pénz és taps nélkül" (mint kőrösi Csoma Sándor) elszánt védelmezője egy nemzet ügyének, amely nemzetet már a hazájában sem becsülnek?
...
Olyan valaki írta le ezeket, akinek a szolgálatait két kézzel kellett volna elfogadni, és az ő szaktudására építve megalapozni végre a nemzetet mentő magyar tájékoztató szolgálatot. 1993-ban Sisa Istvánnal együtt látogattuk meg a Külügyminisztériumot, megkeresendő azt a kapcsolatot tartó személyt, akit Jeszenszky Géza külügyminiszter úr megígért Sydneyben. Akadékoskodásunknak az vetett véget, hogy a miniszter közölte velem, nincs erre a célra embere, nagyon el vannak foglalva. Nem államtitkárt, de még egy könyökvédős, pápaszemes, göthös írnokot sem kaptak az emigráció tájékoztatásügyi szakértői a kormányoldalról, ennyi volt az ország érdekében felajánlott szolgálataik értékelése. Azóta eltelt 12 év, még mindig "el vannak foglalva", nyilván fontosabb tennivalókkal.
"Az emigráció magyarságmentő tevékenysége nélkül az idegenbe szakadt magyar kisebbségek sorsa még keserűbb lenne, mint ma" írja Sisa István 1990-ben a budapesti Hotel-ben. Az emigráció alkonya cím alatt, majd így folytatja "Mi legalább közreműködve az utódállamokból menekült magyar vezetőkkel, időnként sikeresen ráirányítottuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a Vasfüggöny mögötti magyarüldözésre. Egyúttal számtalanszor tetemre hívtuk a magyarországi kormányt is nemzetvesztő politikája miatt."
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
