Orenburg-Tengiz Magyarok a halálzónában

Több száz orenburgi rákban meghalt, több száz leszázalékolva várja sorsát. Mi történt Bogorodcsányban? Katonai, nukleáris atomkísérlet vagy az 1975-ös csernobil reaktor-meghibásodás nyomait hozták magukkal? És mi történt Tengizben, ha a betegség tünetei az orenburgiakéval kísértetiesen azonosak? Miért vett fel az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet milliókat a fővállalkozótól? Csak nem a hallgatásért? A tengizi beruházás finanszírozásáért az Állami Fejlesztési Intézet felel. Hogyan lehet, hogy az ÁFI vezérigazgatója tagja a fővállalkozó Vegyépszer Rt. igazgatótanácsának? Ki az, aki tudni akarja az igazságot? Az Országos Árhivatal ellenőrét, miután a milliárdokba mérhető bértúlfizetésekre, visszaélésekre fényt derít, kitiltják Tengizből. Kik kötötték meg az érdekegyensúly nélküli szerződéseket? Mitől 180 forint egy rubel kitermelése? S mit taksál a szovjetek felé egy dollár? A szovjeteknek dollármilliókért vásárolt gépek, berendezések, a gigantomániás, szovjetbarátok őrült pazarlásai sodorták anyagi végveszélybe az országot? A fővállalkozók, alvállalkozók mindkét esetben majdnem mindig azonosak. És azonosak a főnökök is: olyanok, aki a druzsba erősítésére állami pénzen vadászházat építtettek Guszjalyinban az elvtársaknak. Hányszor hány hosszú távú beruházási hitelt nyújtottunk a Szovjetuniónak, s mit kaptunk törlesztésként cserébe? Véletlen műve-e, hogy a nemzetközi munkamegosztásban mindig épp nekünk jutott a legveszélyesebb hely, a legdrágábban kivitelezhető munka? Lehet, hogy a szovjetunióbeli magyar beruházások - távvezetékek, gyárak, atomerőmű - költségeit boncolgatva nyomára bukkannánk nemzeti adósságunk tetemes részének? Azok, akik erre választ adhatnának, még ma is felelős posztokon ülnek.