Oláh Ibolya naplója Anyácskától

Oláh Ibolya életének hiteles történetét ismerheti meg végre az érdeklődők sokszínű tábora. A nagyérdemű máig nem hatolhatott át a titokzatos lelkű tehetség közvéleményt megosztó személyiségének szilárd védőburkán. Anyácska az egyetlen autentikus személy, aki a Tiszadobon élő lány tetteinek mozgatórugóit ismeri. Nyolc éven át kutatta hányattatásait, kényszerű vándorlását városról városra, nevelőszülőtől intézetig. Végigjárta e kálvária stációit, szóra bírta az egykori gondozókat, kiegészítve emlékeiket a gyermekvédelem fellelhető összes dokumentumával. A tiszadobi gyermekváros vezetője - két évtizedes gyermekvédelmi múlt tapasztalataival - nemcsak szakemberként, hanem fogadott anyaként is, értő gonddal fejlesztette, szelídítette Ibolya zaklatott személyiségét, nyitotta meg zárkózott szívét, nyesegette esendőségének vadhajtásait. Eközben eljutott a még élő gyökerekhez, köztük az édesanyához, általa gyermeke születésének és állami gondozásba kerülésének körülményeihez. A szülőanya titkaival csendül fel a megrendítő alaphangú elbeszélés záróakkordja. Nyitányként a naplóírás ötletét olvashatjuk, a tiszadobi évek történetével ismerkedhetünk. Beleshetünk a Mega-láz kulisszatitkaiba, nem mindig diszkrét homályt fedő fátylak fellebbenésével. Egy szép új világ gyötrelmekkel terhes ígéretei is kibontakoznak előttünk, majd feltárul a múlt, a gyermekvédelmi intézményrendszer Ibolya történetébe szőtt szociográfiai érzékenységű jellemrajzával. Mindezt bármely édesanyának és gyermeknek egyaránt példaértékű intelmek kézikönyvéül szolgáló útravalóval fűszerezi a szerző. Hangsúlyos illusztrációkká rendeződnek az eddig féltve őrzött, sajtóból sem ismert fotók az édesanya, a kisgyermek képeitől Tiszadobon és a Megasztáron át napjainkig, az első lemez megjelenéséig. A CD sziporkázó szövegei a könyv tartalmával meglepő harmóniát mutatnak, a történetekkel kiegészítik egymást, magyarázatot adva felvetődő kérdéseinkre. A naplóba tömörített, őszinte vallomás világos, közérthető beszédmódjával, egyszerűségével, tisztán csengő hangütésével, kertelést nem tűrő szókimondásával, bravúros levél-monológjával várhatóan nemcsak Oláh Ibolya rajongóit örvendezteti meg, hanem a jobb sorsra érdemes állami gondozottak mellé állítja a kétkedőket, bizonytalankodókat, de még tán az őket kirekesztőket, a velük eddig ellenséges érzelmeket táplálókat is. A kötet az ortofotók publikálásáról ismert Székely és Társa Kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó és az alkotógárda a könyv bevételeiből támogatja a tiszadobi Gyermekvárost.