Növényélettan I-II.

Első kötet: Előszó 5 Bevezető 15 A növényélettan jelentősége 15 A növényélettan tárgya 16 Anyagcsere-élettan A biokémiai reakciók általános törvényszerűségei A kémiai és a biológiai egyensúly 19 A biológiai katalízis 22 Koenzim és prosztetikus csoport 25 Hidrogén-szállító koenzimek 27 Energiaekvivalensek és az energia átvitele 29 Elektronszállítás és a redoxirendszerek 32 Az autotróf növények energiaszerzése és a szén asszimilálása Fotoszintézis 35 A fotoszintézis általános jellemzése 36 A fotoszintetizáló apparátus 37 Gránum és tilakoid 37 A pigmentek lokalizációja a tilakoidokban 41 A fotoszintézis pigmentjei 44 A pigmentek szerkezete és a fényabszorpció 44 Klorofillok 46 Fikocian és fikoeritrin 48 A fikobiliproteinek fényabszorpciója 49 Karotinoidok 49 A spektrumok hatékonysága 51 A járulákos pigmentek szerepe 52 A fotoszintézis mechanizmusa 53 A fényenergia megkötése 56 A fény természete 56 Az atomok és molekulák fényabszorpciója 58 A klorofill abszorpciós spektruma 59 A klorofill fotokémiája 60 A fényenergia kémiai energiává való alakulása 63 Az I. pigmentrendszer és az 1. fényreakció 63 A II. pigmentrendszer és a 2. fényreakció 67 Fotofoszforilálás 70 A fotoszintézis kvantumigénye 74 A CO2 megkötése és redukálása 75 A CO2-redukció követése 14 C-nel 76 A cukorfoszfátok mechnaizmusa (Calvin-ciklus) 78 A fotoszintézis mérlege 81 A CO 2- redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise 82 A színes baktériumok fotoszintézise 86 Fotoszintézis természetes környezetben 88 A vízi- és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye 88 A fotoszintézis sebeségét meghatározó tényezők 90 A fény jelentősége 92 A fény mennyisége 92 Színbeli alkalmazkodás 94 A CO 2 jelentősége 95 A koncentráció jelentősége 96 A hőmérséklet jelentősége 99 A klorofilltartalom jelentősége 99 A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam 100 Az asszimilátumok szállítása 102 A transzport igazolása 102 A szállított anyagok 103 A szállítás gyorsasága 103 A transzport mechanizmusa 104 Kemoszintézis 109 Kemoszintetizáló szervezetek 110 Kénbaktériumok 110 Nitrifikáló baktériumok 111 Kemoreduktor szervezetek 112 A szerves molekulákban raktározott energia szabaddá tétele (A biológiai oxidáció) A légzés fogalma 115 Mitokondrium 117 A mitokondium finomszerkezete 118 A mitokondrium működése 118 Az elrejtés és az elkülönítés jelensége a mitokondriumban 119 Analógiák a mitokondriumban és a kloroplasztban 119 A rezerva szénhidrátok enzimes elbontása 120 A keményítő bontása hidrolízissel 120 A keményítő bontása foszforolízissel 123 A biológiai oxidáció mechanizmusa 124 A szénhidrátok aerob elbontása 124 A glükolízis 126 A glükolízis reakciói 126 A glükolízis mérlege 128 A pirosszőlősav aktiválása 128 Citromsav-ciklus 130 A citromsav-ciklus reakciói 131 Glioxilsav-ciklus 131 A citromsav-ciklus mint anyagcsere-tároló ("pool") 134 A légzési lánc és a végoxidációk 135 A légzési lánc redoxidrendszere 136 Elektronszállítás a mitokondriumban 139 A komplexek molekulácis modellje 140 ATP-képzés a mitokondriumban 142 Egyéb végoxidázok 143 Pentózfoszfát-(Horecker-) ciklus 146 A légzés jelentősége 148 A respirációs energia konzerválása 149 A szénhidrátok anaerob elbontása 151 Alkoholos erjedés 151 Tejsavas erjedés 152 Vajsavas erjedés 153 Ecetsavas erjedés 153 A légzés szabályozása 154 A légzési utak elágazásai 154 Visszakapcsolások 157 A légzés biológiája 159 A légzés anyaga és a légzési együttható 159 A légzés intenzitása 161 A légzés és az ontogenetikus fejlődés 162 A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre 167 A légzést befolyásoló egyéb tényezők 169 Hőmérsékleti hatások 169 A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége 170 Az oxigén- és a széndioxid-koncentráció hatása 171 A napi savritmus 172 A sejtalkotó makromolekulák szintézise és az intermedier anyagcsere A protoplazmás felépítő makromolekulák szintézise 175 Nukleinsavak 175 A nukleinsavak nukleotidjai 175 A DNS-lánc szerkezete 178 A DNS bioszintézise (a molekulák önreprodukciója) 181 Az RNS szerkezete és bioszintézise 182 Proteinek 187 Aminosavak 188 Az aminosavak bioszintézise 189 Az NH2-csoport bevitele 190 Az aminosavak szerepe az anyagcserében 193 A peptidek és a proteinek felépítése 193 A proteinek bioszintézise 194 A riboszóma 194 Az aminosavak aktiválása 195 Az aminosavak szállítása 197 Az aminosavak egymáshoz való kapcsolódása 198 A szintetizált proteinmolekula leoldódása 199 A proteinek osztályozása 203 A proteinek elbontása és a produktumok értékesítése 204 Oxidatív dezaminálás 205 Dekarboxilezés 205 Egyéb N-tartalmú vegyületek szintézise 206 A klorofillok és a hemvegyületek szintézise 206 A porfirinváz bioszintézise 206 Az a-klorofill bioszintézise 208 A vas-porfirinek keletkezése 209 Alkaloidok 210 Az alkaloidok fiziológiai jelentősége 210 Az alkaloidok bioszintézise 211 Az alkaloidváz keletkezése 212 Az alkaloidok jelentősége 214 A szénhidrátszármazékok bioszintézise 216 Lipoidok 216 A zsírok és olajok 216 A zsírok és olajok bioszintézise 217 A zsírsavak bioszintézise 217 A zsírok szintézise 220 A lipoidok elbontása 221 A zsírok oxidatív elbontása 221 A zsírsavak béta-oxidációja 222 A béta-oxidáció energetikai jelentősége 223 A zsírok cukorrá való átalakulása 224 Egyéb lipoid-vegyületek 226 Viaszok 226 Foszfolipoidok 226 Glikonipoidok 227 Izoprenoid vegyületek 227 Illó olajok 229 Gyanták 230 Betulin és triterpén szapoinok 230 Karotinoidok 230 Kaucsuk 232 Aromás vegyületek 233 Fenovegyületek 235 A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei 236 Lignin és ligninképződés 240 Az intracelluláris szabályozás módjai 242 A gének működésének szabályozása 242 Az anyagcseretermékek gátlóhatása 248 Enzimatikus szabályozás 250 Vízgazdálkodás és vízforgalom A víz jelentősége a növények életében 253 A víz szerepe 254 A növények víztartalma 254 A növények vízszükséglete 255 A növények vízigénye 255 A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa 256 A talaj és a víz viszonya 257 A víz felvétele 261 A duzzadás 261 Diffúzió és ozmózis 263 Diffuzió 263 Ozmózis 263 Plazmolízis és szívóerő 265 Plazmolízis 265 A sejtek szívóereje 267 Az ozmotikus érték nagysága 268 A sejt vízfelvétele 269 A növény vízfelvevő szervei 270 A gyökerek aktív vízfelvétele 271 Guttáció 272 A gyökerek passzív vízfelvétele 272 A víz elpárologtatása 274 A párologtatás mérése és a mérési eredmények vonatkoztatási alapja 274 A párologtatás anatómiai berendezése 276 A párologtatás törvényei 278 A párologtatást módosító szerkezeti berendezések 279 A párologtatás élettani alapjai 280 A sztómamozgás élettana 280 A sztómamozgás mechanizmusa 281 A transzspirációt befolyásoló külső tényezők 283 Transzspiráció optimális feltételek között 283 A párologtatás biológiai jelentősége 287 A víz transzportja 288 Vízelvezetés a parenchimaszövetekben 288 Gyökérnyomás 290 A transzspiráció szívóhatása 293 Adhézió és kohézió 294 A vízszállítás kohéziós elmélete 295 A vízáramlás sebessége 2998 A szélsőséges vízellátás következményei 299 A növények ásványi táplálékai A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) 301 Tápanyagok és tápelemek 302 Az egyes elemek szükségessége 303 Tápelemtartalom és -eloszlás 303 A tápelemek jelentősége az anyagcserében 304 Szerkezeti elemek 305 A nitrogén 305 A nitrogén jelentősége 305 Nitrogénforrások 306 A molekuláris N2 megkötése 308 A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása 310 A nitrogén körforgása 311 A foszfor 313 A foszfor felvétele 313 A foszfor lokalizációja 314 A foszfor fiziológiai jelentősége 315 A foszforhiány következményei 315 A kén 316 A kén felvétele 316 A kén lokalizációja 317 A kénhiány jellemző vonásai 318 Inonhatású elemek 319 A kálium 319 A kálium felvétele 319 A kálium lokalizációja 319 A káliumhiány hatása 319 A kalcium 320 A kalcium felvétele 320 A kalcum lokalizációja 321 A kalciumhiány hatása 321 A magnézium 322 A magnézium felvétele 322 A magnézium lokalizációja 323 A magnéziumhiány kihatásai 323 Mikroelemek 324 A vas jelentősége 325 A mangán jelentősége 327 A bór jelentősége 328 A bórhiány és bórfelesleg 329 A réz jelentősége 330 A cink jelentősége 331 A molibdén jelentősége 331 Az ásványi sók felvétele 332 A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések 332 A passzív iontranszport mechanizmusa 332 Diffúzió 333 Ioncsere 334 Adszorpció és kemoszorpció 335 Az aktív iontraszport mechanizmusa 336 Hordozó ("carrier")-mechanizmus 336 A hordozók természete 337 A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével 339 Lundegardh elmélete 340 Goldacre elmélete 342 Bennet-Clark-elmélete 343 A sóabszorpció strukturális vonatkozásai 344 "Szabadhelyek" és "nem -szabadhelyek" 345 Transzlokáció 346 Sóviszonyok a gyökerekben 347 A gyökér abszorpciós zónái 347 Sóabszorpció és transzspiráció 348 Transzlokáció a gyökér kéregszövetében 349 Sófelvétel a levélen keresztül 351 A talaj mint az ásványi tápelemek forrása 353 A tápanyagok formája a talajban 353 Mobilis tápanyagok 353 Rezerva tápanyagok 354 A tápanyagok hasznosíthatósága 354 Tápanyagfelvétel a talajból 354 A növények ásványianyag-felvevő képessége 355 A tápanyagok felvétele különböző kötési formákból 357 Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata 359 Víztenyészetek 359 Homok- és talajtenyészetek 363 A talajok tápértékének meghatározása talajanalízissel 365 A talajok tápértékének meghatározása a növények analízisével 366 A tápelemekkel való ellátottság 367 A tápelemek mozgékonysága és a hiánytünetek 367 Ellátottsági fok 367 Az ellátottsági fok definíciója 368 Határérték (határterület) 368 A hiánytünetek diagnózisa 369 A tápanyagok kimosódása a talajból 369 Tápanyag-ellátottság és hozam 370 Hozam 370 A növekedési faktorok hatástörvénye 372 Táplálkozás és rezisztencia 373 A biotikus hatások elleni rezisztencia 373 A klimatikus hatások elleni rezisztencia 373 A trágyázás speciális kérdései 374 Trágyázás és talajreakció 375 A N-trágyák pH-változtató hatása 375 A P- és K-trágyák pH-változtató hatása 376 A trágya alkalmazásának módszere 376 Levéltrágyázás (tápanyag-permetezés) 376 A talaj trágyázása 376 A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések 379 Tárgymutató 381 II. kötet: NÖVEKEDÉS- ÉS FEJLŐDÉSÉLETTAN A növekedés és fejlődés fogalma 11 A növekedés mérése 12 A növekedés exponenciális fázisa 14 A növekedés későbbi fázisa 16 Ritmus és periodicitás a növények fejlődésében 16 A fejlődés ciklusai 17 A biológiai óra 19 A biológiai óra hasznossága 22 A növekedés és fejlődés belső tényezői A növekedést szabályozó anyagok 23 Auxinok 24 Az auxinok felfedezése 24 Természetes indol-auxinok 26 Az auxinok izolálása és kémiai jellemzése 26 Az indol-auxinok anyagcseréje 27 Nem indol-auxinok 31 Gibberellinek 32 A gibberellinek izolálása és kémiai jellemzése 32 A gibberellinek anyagcseréje 34 Anti-gibberellinek 35 Citokininek 36 Természetes citokininek 37 A citokininek izolálása és kimutatása 39 Az etilén 40 Gátlóanyagok (inhibitorok) 42 Az inhibitorok előfordulása 42 Az inhibitorok kémiai jellemzése 43 Az abszcizinsav 44 A morfaktinok 46 A növekedést szabályozó anyagok szerkezete és az aktivitás viszonya 48 Az auxin szerkezete és az aktivitás 48 A gibberellin szerkezete és az aktivitás 51 Acitokinin szerkezete és az aktivitás 53 A morfaktin szerkezete és az aktivitás 54 A növekedésserkentő és -gátló anyagok interakciója 55 Elsődleges regulátorok 56 Másodlagos regulátorok 60 A mofaktin és a növekedési regulátorok kölcsönhatása 62 A hormonális egyensúly jelentősége 62 Növekedés és differenciálódás A növekedés embrionális szakasza 66 A plazma gyarapodása 66 A sejt osztódása 67 A növekedés megnyúlási szakasza 69 A sejtfal növekedése 69 A hajtás növekedése 70 Az auxin szerepe az internodiumok megnyúlásában 70 A gibberellin szerepe az internodiumok megnyúlásában 73 Az auxin és gibberellin együttműködése a szár megnyúlásában 74 Az etilén és az internodium megnyúlása 75 A morfaktinok hatása a hajtás növekedésére 75 A gyökerek növekedése 76 A levelek növekedése 76 A meisztéma aktiválódása 78 A növekedés differenciálódási szakasza 79 A polaritás 80 A polaritás indukálása 81 A polaritás magyarázata 83 A szövetek differenciálódása 84 A szervek differenciálódása 87 Gyökérképződés 87 A gyökérképződés előmozdítása 88 Rügyképződés 90 A differenciálkódás tanulmányozása steril tenyészetekben 91 Szervtenyészet 92 Embriótenyészet 95 Szövettenyészet 96 Regenerációs kísérletek steril tenyészetben 98 A regenerálódás fogalma 98 A kallusz regenerálódása 99 Regenerációs kísérlet haraszt-prothalliummal 99 Regenerációs kísérlet Begonia-levéllel 100 Regenerációs kísérlet a sárgarépa izolált sejtjeivel 100 A regenerácis kísérletek jelentősége 102 A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban 103 Korreláció 106 Apikális dominancia 106 A szervek leválása 109 Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában 111 A fejlődés reproduktív szakaszai A virág képződése 115 A jelenség jellemzése 115 A virágzási válaszreakció mérése 117 A fotoperiodizmus 117 A fotoperiodizmus fogalma 117 A nappalhosszúság érzékelése 119 A Rn növények fény- és sötétigénye 121 A Hn növények fény- és sötétigénye 124 A fitokrómrendszer szerepe a fotoperiódusban 126 A virágzási stimulus természete 128 A fotoperiodikus utóhatás 130 A virágzás endogén inhibitorai 133 A hormonszintézis folyamatának sorrendje 134 A fotoperiodikus indukció és a gibberellin 136 A vernalizáció 139 A vernalizáció jelensége 139 A vernalizáció fiziológiai magyarázata 140 A virágzás hormonális szabályozása 144 A virág fejlődése 148 A virágrügy fejlődése 148 Az egyszerű fejlődése 148 A fészekvirágzat fejlődése 148 A monoikus virágok fejlődése 150 A virágrügy fejlődésének befolyásolása 152 Az ivari differenciálódás 152 A pigmentképződés 153 A virágzás (a virágok felnyílása) 155 Termésképzés és termésfejlődés 156 Megporzás és megtermékenyítés 156 Pollináció 156 A pollentömlő növekedésének szabályozása 158 Megtermékenyítés 161 Az embrió kialakulása 162 Parthenokarpia 163 A termés növekedése 165 A termés növekedésének sebessége 165 A termés mérete 165 A magvak szerepe 166 A növekedési anyagok szerepe 167 Terméshullás 168 A gyümölcs érése 169 A raktározott anyagok átalakulása 169 Klimaterikus légzés 171 A gyümölcsérés kísérőjelenségei 172 Az érés mechanizmusa 174 Az érés szabályozása 176 A nyugalmi állapot A nyugalmi állapot formái 179 Igazi (mély-) nyugalom 180 Kényszernyugalom 180 Relatív nyugalom 181 A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása 181 A rügyek nyugalmi állapota 181 A rügynyugalom fázisai 181 A rügy nyugalmát kialakító külső feltétlek 182 A rügy ébredése a nyugalomból 184 A rügyek nyugalmi állapotának mesterséges megszüntetése és meghosszabítása 184 A rügynyugalom hormonális szabályozása 187 A magvak nyugalmi állapota 191 A magnyugalom típusai és fázisai 191 A fejletlen (rudimentaris) embrió 195 Az embrió fiziológiailag éretlen 196 Fény- és sötétigényes magvak 197 A magnyugalom diagramja 203 A magnyugalom megszüntetése lehűtéssel 205 A maghéj szerepe 207 A csírázásgátló anyagok szerepe 209 A környezeti tényezők hatása a növekedésre és fejlődésre A fény jelentősége 211 Fényhatások 212 A fény hatása a növekedés sebességére és mértékére 215 A fény hatása a növekedés irányára 217 A fény hatása a pigmentációra 222 A fitokrómok és a fotomorfózis 223 Fitokrómok 223 Fotomorfózis 229 A hőmérséklet jelentősége 232 A növény és a talaj hőgazdálkodása 233 A levelek hőgazdálkodása 233 A talaj hőgazdálkodása 234 A hőmérséklet és a növekedés 235 A hőmérsékleti ingadozások jelentősége 237 A hőmérséklet formatív hatása 238 Termotropizmus 238 Hőmérsékleti károsodások 238 Az alacsony hőmérséklet hatása 239 A magas hőmérséklet hatása 240 Edaphikus hatások 241 A víztelítettségi fok jelentősége 241 Hidromorfózisok 242 Az ásványi anyagok hatása 243 A talaj oxigéntartalmának hatása 244 A talaj hőmérsékletének hatása 244 A talaj szerves anyagainak jelentősége 245 A növények kölcsönhatása (allelopathia) 245 A kolinok allelopathikus hatása 246 A termésekből és levelekből kiválasztott anyagok hatása 246 A levelekből kimosódó anyagok jelentősége 249 A gyökérváladékok jelentősége 251 A kolinok szerepe a mező- és erdőgazdaságban 252 A rhizoszféra 254 A rhizoszféra összetétele 254 A rhizoszféra és a növény kapcsolata 255 Szimbiózis 255 Gyökérgümők (Rhizobium-szimbiózis) 256 A parazita életmód általános jellege 261 A parazita és a gazda kölcsönhatása 261 A betegség kialakulása 263 A gazdanövény rezisztenciája 266 A növényi rák 266 Egyéb ökológiai hatások 268 A gravitáció hatása 268 Geotropikus válaszok 268 A geotropikus választ módosító belső és külső tényezők 268 A geotropikus válasz természete 269 A geotropizmus tanulmányozásának módszere 271 Általános törvényszerűségek 271 A percipiáló régió 273 A geotropizmus mint láncreakció 273 A percipiáló fázis reakciói 274 A latens fázis reakciói 276 A geotropikus inger kikapcsolása 277 A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések 279 Tárgymutató 28