Népmondák a két Homoród mentén

Magyar Zoltán 1967-ben született Kiskőrösön. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett történelem-néprajz-irodalom szakon. Doktori disszertációját Halhatatlan és visszatérő hősök. Egy nemzetközi mondatípus Kárpát-medencei redakciói címmel védte meg 2000-ben. Az egyetemi diploma megszerzését követően a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, majd a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1997 óta pedig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében dolgozik mint tudományos főmunkatárs. Eddig 52 önálló kötete és közel száz tudományos közleménye jelent meg magyar és idegen nyelven. Az utóbbi másfél évtizedben Magyarországon kívül Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovéniában és Írországban végzett néprajzi terepmunkát. Alapító szerkesztője a Magyar Népművészet Tára című szövegfolklorisztikai könyvsorozatnak. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók elbeszélői repertoárja. A Kis- és Nagy-Homoród mente egyike Erdély legnagyobb múltra visszatekintő, legnevezetesebb tájegységeinek. Székelyföldi viszonylatban ez az a vidék, ahol a szász népkultúra a legintenzívebben hatott a székelyekére, néprajzi és művelődéstörténeti sajátosságainak egy része is ebből adódik. Mindazonáltal a két Homoród mentét annál sokszínűbb kulturális örökség jellemzi, semhogy csakis erre a markáns sajátosságra lenne szűkíthető ismertetése, hiszen a Homoród menti folklór ma ismert formájában egyszerre nemzetközi és ugyanakkor ízig-vérig székely hagyományvilág. E hagyományok egyik legszínesebb szeletét, a tájegység mondavilágát mutatja be Magyar Zoltán legújabb kötete. Az összesen 705 epikus folklóralkotást közreadó kötet a vidék népköltészeti hagyományainak eddigi legteljesebb gyűjteménye, amely e változatos és sokszínű műfajt a maga táji teljességében mutatja be, az ezredforduló utáni évek kortárs gyűjtéseit a korábbi századok feljegyzéseivel kiegészítve. A történelmi tárgyú népi elbeszélésektől a különféle helyi mondák soráig, a különféle rablótörténetektől az elrejtett kincs népes hagyományvilágáig, nem nélkülözve a népi hiedelemvilágról hírt adó mondák népes csoportját sem. A folklórgyűjteményt részletes elemző tanulmány és függelék gyanánt különféle tudományos mutatók, valamint illusztratív képmelléklet teszi még teljesebbé.