Nemzetközi légijog

Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás Szerző: Sipos Attila ELTE Eötvös Kiadó, 2021 A repülés a modern világunkban az utolsó nagy kalandok egyike, egyfajta jelképes ablak, amelyen keresztül a jövőbe pillanthatunk. A jövőbe, hiszen a légi közlekedési iparág már most olyan technikai, szervezeti és igazgatási megoldásokat alkalmaz, melyeket az élet más területén csak évek vagy évtizedek múlva fognak felhasználni. A repülőgépek olyan gyorsak és biztonságosak lettek, hogy a repülés merész kalandból tömegközlekedéssé vált. A nagyvárosok mellett légikikötők épültek, ahonnan percenként szállnak fel és indulnak repülőgépek a világ minden tájára. Az egykor oly hatalmas és titokzatos földgolyó kicsiny labdává zsugorodott, melynek bármely pontjára néhány óra alatt eljuthatunk. A repülés korunk legbiztonságosabb közlekedési formája, amely kivételes szellemi teljesítményeket technikai innovációt és jelentős értékeket integrál. A légi közlekedés az egyik legszabályozottabb iparág. Összefüggéseinek megértéséhez a nemzetközi jog légijog szabályainak ismeretére van szükség. A légijog a nemzetközi jog minőségileg elkülönült, sajátos struktúrával rendelkező része, amely a tengerjog évszázados hagyományaiból merítve alakult ki és vált a jogtudomány egyik legfiatalabb és legmodernebb ágává. A légijog, csakúgy mint testvére a világűr jog, önálló jogág. Egyedi voltát a repülésbiztonsággal (safety) és a légi közlekedés-védelemmel (security) szemben támasztott rendkívül szigorú, olykor vérrel írt követelmények teremtik meg. A szerző 100 jogeseten keresztül és 31 ábrával szemléltetve kalauzolja el az olvasót a nemzetközi polgári repülés e kevésbé ismert, zártabb világába. Célja, hogy a nemzetközi jog e kivételesen izgalmas területét a repülés iránt érdeklődő közönséggel megismertesse, a repülés területén dolgozó szakemberek mindennapi munkáját segítse, valamint az elméleti és gyakorlati jogászok tudását gyarapítva látókörüket szélesítse. A könyvben részletesen kerül bemutatásra a nemzetközi légijog két fontosabb alapszerződése: a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (1944) és a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egyesítéséről szóló Montreali Egyezmény (1999), továbbá minden jelenleg hatályos nemzetközi légijogi szerződés is. A Chicagói és a Montreali Egyezmények időtálló jogforrások, érdemi módosításukra alig került sor, így a könyvben feltárt összefüggések és jogi megoldások évtizedek múlva is szolgálják