Nemzetközi közjog

ELŐSZÓ A magyar olvasó a francia nyelvterület egyik legnépszerűbb nemzetközi jogi tankönyvének tömörített, magyar változatát tartja kezében. A Nguyen Quoc Dinh professzor által írott alaptankönyvnek Alain Pellet és Patrick Daillier professzorok által folyamatosan kibővített és átdolgozott változatain immár nemzetközi jogászok, diplomaták és jogi szakemberek generációja nőtt fel. Az Unversité Paris X-Nanterre nemzetközi jogi tanszékének vezető professzorai nemcsak az újabb nemzetközi egyezmények legfontosabb rendelkezéseinek bemutatásával egészítették ki néhai mesterük művét, hanem Alain Pellett, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának francia tagja és a Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárásokban vezető szerepet játszó jogi képviselő a nemzetközi kodifikáció és a nemzetközi bírósági gyakorlat avatott ismerőjeként és tevőleges résztvevőjeként oszthatta meg gondolatait hallgatóival és az érdeklődő olvasóval. Az eredeti francia nyelvű 5. kiadás jegyzetek, tárgymutató stb. nélküli érdemi szövege mintegy 1200 oldal. A magyar változat azért "tömörített", mivel a francia egyetemi oktatásban népszerű Mémentos-könyvek tapasztalatából kiindulva, úgy gondoltam, hogy ezt a könyvet is tömöríteni lehet tézisekbe, bekezdéseket összefoglaló mondatokba, utaló megjegyzésekbe szerkesztve. Az elméleti fejtegetéseket - a tartalom sérelme nélkül - ahol csak lehetett tézisekbe szedtem, megőrizve nemcsak a tankönyv szerkezetét, tipográfiáját, hanem nagy előnyét, a hágai Nemzetközi Bíróság és a többi nemzetközi igazságszolgáltatási hatóság, állandó és ad hoc választott bíróság joggyakorlatának szabatos, oldalszám vagy paragrafus szerint beazonosítható idézést. A magyar változat ugyanakkor bizonyos adaptációt is jelent: a magyar egyetemi hallgató és olvasó számára aligha fontos a francia alkotmánybírósági, semmítőszéki, közigazgatási bírósági gyakorlat olyan mélységű ismerete, mint amelyet az eredeti francia változat hordoz. A rövidítésekért cserébe bekerülhettek a magyar alkotmányos szabályozás, a magyar alkotmánybírósági judikatúra, a diplomáciatörténet és a diplomáciai gyakorlat legfontosabbnak tartott elemei. Az olvasó a fejezetek előtt a magyar nyelven elérhető, az utóbbi évtizedekben készített monográfiákra, tankönyvi fejezetekre történő utalások révén ösztönzést kaphat a további kutatásra is. A francia eredetiben nem szereplő kiegészítések, értelmező megjegyzések, az 5. kiadás óta bekövetkezett újabb fejlemények feltüntetése eltérő betűtípussal történt. Vissza TARTALOM Ajánlások 39 Előszó 41 Rövidítések 42 Általános bevezetés 45 A nemzetközi jog koncepciója 47 A nezetközi jog és a nemzetközi jogközösség 47 A nemzetközi jog formális definíciója 47 Nemzetközi jogés nemzetközi kapcsolatok 48 A nemzetközi jog története 49 A fejezet szerkezete 49 A kialakulás kora (a kezdetektől a francia forradalomig) 49 Az ókor és a középkor nemzetközi joga 49 A középkor végétől a francia forradalomig 51 A nemzetközi jog kifejlődése (1789-től napjainkig) 54 A nemzetközi közösség fejlődése 54 A nemzetközi jog átalakulása 56 A doktrinális értékelés 57 A nemzetközi jog elmélete 59 A nemzetközi jogrend sajátosságai 59 A nemzetközi jog létezése és természete 59 A nemzetközi jogrend és a belső jogrend kapcsolatai 61 A nemzetközi jog kötelező jellegének alapja 64 A jogi formalizmus zsákutcái 64 A formalizmus meghaladása 65 A nemzetközi jog létrejötte 67 A nemzetközi jog szerződési úton történő létrejötte 71 Szerződéskötés 74 A bilaterális és multilaterális szerződésekben közös eljárás 74 A szöveg kidolgozása 74 Az állami kötelezettség-vállalás kifejezése 78 A szerződés bevezetése a nemzetközi jogrendbe 87 A sokoldalú nemzetközi szerződések megkötésének egyes aspektusai 90 A kidolgozás eljárásának intézményesülése 91 A szerződő államok közösségének kiszélesedése 94 A letéteményes intézménye 100 A szerződések érvényessége 101 Az érvényesség feltételei 101 A felek jogképessége 101 Az akarat szabályszerűsége 102 A tárgy jogszerű volta 106 Az érvényesség hiányára (défaut de validité) visszamutató semmisségek rendszere 109 Abszolút semmisség és relatív semmisség 110 Az érvénytelenítési eljárás 111 Az érvénytelenség joghatásai 112 A szerződések alkalmazása 114 A szerződéseknek a részes felek által történő végrehajtása 114 A nemzetközi jogrend és a szerződések végrehajtása 114 A belső jogrend és a szerződések végrehajtása 119 A szerződéseknek harmadik államokra gyakorolt joghatásai 123 A szerződések relatív hatályának elve 124 Kivételek a szerződések relatív hatályának elve alól 124 A szerződések értelmezése 128 Értelmezési hatáskör 129 Értelmezési módszerek 132 A szerződések alkalmazása és a normakonfliktus 136 Összeütközés egymást követő egyezmények normái között 136 Összeütközés szerződési normák és belső jogi normák között 141 Szerződési normák megszűnése 147 Szerződések módosítása 147 Közös elemek a kétoldalú és sokoldalú szerződések esetében 148 A többoldalú szerződések módosításának különös vonatkozásai 149 Szerződések megszűnése és felfüggesztése 151 A szerződés megszűnése és felfüggesztése a felek akarata alapján 152 A szerződés megszűnése és felfüggesztése a szerződésben előre nem látott körülmények alapján 155 A nemzetközi jog nem szerződési úton történő létrejötte 161 A "spontán" kialakulási módok 162 A szokásjog 162 A szokásjogi folyamat 163 A szokásjog bizonyítéka 169 A szokásjog érvényesítése 173 Az általános jogelvek 176 Az általános jogelvek jogi természete 176 Az általános jogelvek érvényesítése 177 A méltányosság 179 A méltányossághoz folyamodás a felek hozzájárulása alapján 179 A méltányossághoz folyamodás a felek kifejezett felhatalmazása nélkül 180 Az akarati alapú kialakulási módok 183 Az egyoldalú aktusok 183 Az államok egyoldalú aktusai 183 A nemzetközi szervezetek egyoldalú aktusai 187 Az egyeztetett, nem szerződési természetű aktusok 196 A jogszabályok megállapításának eszközei 200 A doktrína 200 A joggyakorlat 201 A nemzetközi jogközösség 203 Az állam 205 Az állam meghatározása a nemzetközi jog szerint 206 Az állam konstruktív elemei 206 A lakosság 206 Terület 208 Kormányzat 210 A szuverenitás 211 A szuverenitás fogalma 211 A szuverenitás joghatásai 214 A szuverenitás védelme 218 Az állam "fenntartott hatásköreinek" elmélete 218 A joghatóságok konfliktusainak megoldásai 223 A vitatott államiságú egységek 225 A szentszék 225 A nemzetköziesített városok 226 Az állam hatáskörei 228 Az állam saját területén gyakorolt hatáskörei 228 A saját területre gyakorolt állami hatáskörök általános jellemzői 228 Az államterület elhatárolása 234 Az állam saját területén kívül gyakorolt hatáskörei 238 A "kisebb" területi hatáskörök 238 A személyi főhatalom 242 A közszolgálatokra vonatkozó hatáskörök 248 Az állam kialakulása éa átalakulása 250 Az állam létrejötte a mai világban 250 A gyarmati rendszer felszámolása és a népek önrendelkezési joga 251 Új állam létrejötte a dekolonizáció keretein kívül 254 Terület megszerzése és elvesztése 256 Nem állami területek megszerzésének módozatai 256 Állami terület megszerzésének módozatai 257 Államutódlás 259 Az államutódlás fogalma 260 Az államutódlás szabályrendszere 261 Az elismerés 269 Államelismerés 269 Kormányelismerés 274 Az elismerés egyéb esetei 277 A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb alanyai 279 A nemzetközi szervezetek (általános elmélete) 280 Létrejövetel és összetétel 282 Az alapító okmány 282 A szervezet tagjai 284 Jogi helyzet 287 A nemzetközi szervezetek jogalanyisága 287 A nemzetközi szervezetek hatásköre 290 Struktúra és működés 297 A szervek tipológiája 297 A kormányok képviselőiből álló szervek 298 A nemzetközi ügynökökből álló szervek 303 Politikai, gazdasági és társadalmi erők képviselőiből összeállított szervek 306 A magánszemélyek 310 Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban 311 Az egyén felelőssége a kizárólag magánminőségben elkövetett cselekményekért 311 A közfunkcióban eljáró egyén felelőssége 313 Az egyén nemzetközi jogi védelme 318 Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme 320 Nemzetközi védelem az egyének bizonyos kategóriái számára 325 A transznacionális társaságok és a nem kormányközi szervezetek 337 Transznacionális társaságok 338 Nem-kormányzati szervezetek 341 A magánszemélyek részvétele a nemzetközi jogalkalmazási eljárásokban 343 Nem bírói jellegű nemzetközi eljárások 343 A nemzetközi választottbírósági és bírósági eljárások 345 A nemzetközi kapcsolatok 349 A nemzetközi kapcsolatok jogi keretei 351 A nemzetközi kapcsolatok általános mechanizmusai 352 Diplomáciai és konzuli kapcsolatok 353 A diplomáciai kapcsolatok 353 Államok közötti diplomáciai kapcsolatok 354 Diplomáciai kapcsolatok és nemzetközi szervezetek 360 Konzuli kapcsolatok 362 Az államok nemzetközi felelőssége 365 A felelősséget keletkeztető tény 366 A nemzetközi joggal ellentétes tény 366 A nemzetközi joggal összeegyeztethető tevékenységek 376 A kár 377 A kár jellege 378 A sértett 380 A felelősség joghatásai 384 A helyreállítás 384 Egyéb következmények 386 A nemzetközi viták békés rendezése 389 A viták nem bírói típusú rendezése 392 Államközi eljárások 392 Diplomáciai tárgyalás 392 Egy harmadik beavatkozása 394 A viták nem bírói típusú rendezése a nemzetközi szervezetekben 397 Az általános hatáskörű egyetemes szervezetek 398 A politikai jellegű regionális szervezetek 404 A technikai hatáskörű nemzetközi szervezetek 407 A bírói rendezés 408 A választottbírói vitarendezés 409 A választottbíráskodáshoz folyamodás 410 A választottbírói testület 414 A választottbírósági eljárás 417 Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén 419 A nemzetközi bíróság 420 A korlátozott hatáskörű nemzetközi bíróságok 436 A kényszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban 443 A kényszer alkalmazásának korlátai 444 A fegyveres erőszak alkalmazása tilalmának elve 444 Az elv fokozatos kialakulása 444 Az elv jelentősége 446 A nem katonai kényszerintézkedések foganatosítása 453 A fegyveres összeütközések nemzetközi joga 456 Hatálya és jogforrásai 456 Az összeütközésben részes felek kapcsolatai 460 A semlegesség joga 466 A nemzetközi béke és biztonság fenntartása 468 Biztonság és kollektív intézkedések az ENSZ keretei között 468 Az alapokmány rendszere 469 A békefenntartó műveletek 475 Leszerelés 479 A leszerelés jogi technikái 479 Fegyverellenőrzési és leszerelési intézkedések 480 A nemzetközi gazdaság és nemzetközi jogi szabályai 485 Általános jellemzők 486 A gazdaság nemzetközi jogának intézményei 486 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szereplői 486 A nemzetközi gazdasági normák 487 A nemzetközi gazdasági rend 489 Egy új gazdasági rend keresése 489 A fejlődésbeni egyenlőtlenségek számbavétele 490 A központi tervgazdaságot folytató államok gazdasági kapcsolatai 494 Monetáris és pénzügyi kapcsolatok 495 Monetáris kapcsolatok 495 A nemzetközi monetáris rendszer 495 Regionális együttműködések 497 Tőkemozgások 498 A magánberuházások szabályozása 499 Pénzügyi segítségnyújtás 500 A javak és szoltáltatások nemzetközi fogalma 502 A javak kereskedelmének szabályozása 502 A nemzetközi kereskedelmi rend 502 Az észak-dél közötti kereskedelmi kapcsolatok 505 A technológiai transzfer és a szoltálatások nyújtása 507 A szolgáltatások és technikák kereskedelme 507 Technikai segítség 508 A térségek nemzetközi jogi szabályrendszere 511 A tenger 512 Az állami joghatóság alá tartozó tengeri övezetek 515 Beltengerek 516 Szigetközi tenger 518 Parti tenger 518 Szorosok 522 Csatlakozó övezet 524 A kizárólagos gazdasági övezet 525 Kontinentális talapzat 528 Az állami joghatóság alá nem tartozó tengeri övezetek 533 A nyílt tenger 533 "A zóna" 539 Nemzetközi csatornák és folyók 543 Nemzetközi csatornák 543 A Szuzei-csatorna 543 A Panama-csatorna 544 A Kieli-csatorna 545 A nemzetközi folyók és tavak 546 Általános megközelítés 546 Fontosabb különleges jogi szabályrendszerek 549 A légtér és a világűr 553 A légtér 553 A légtér jogi helyzete 554 A légiközlekedés jogi szabályrendszere 555 A világűr 557 A világűr jogi helyzete 558 Az űrtevékenységek jogi szabályrendszer 560 Tárgymutató 563