Nemzetközi Munkaügyi Egyezmények és Ajánlások 1919-1995 és Nemzetközi Munkaügyi Egyezmények és Ajánlások 1996-2002 (kiegészítés) I-III. kötet kiegészítő kötettel.

Magyarország 1922 óta tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek. Régi hiány pótlására került sor azzal, hogy a szakminisztérium közreadja a szervezet által 1919-1995 között elfogadott nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások magyar nyelvű gyűjteményét, valamint azok 1996-2002 között megjelent kiegészítéseit. Munkaügyi egyezmények A munkajog alkalmazásával és oktatásával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, a társadalmi párbeszéd részvevői, nem utolsósorban pedig a munkapiac szabályozása iránt érdeklődő munkaadók és munkavállalók bizonyára nagy érdeklődéssel forgatják majd a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) magyar nyelven megjelent ajánlásait és egyezményeit. E terjedelmes - háromkötetes - munka 1919 és 1995, illetve a kiegészítésekkel napjainkig rendezi össze a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által elfogadott direktívákat. A könyv megjelenése kiemelkedő jelentőségű. Magyarország már 1922-ben tagja lett az ILO-nak, így annak normatívái a hazai munkaügyi és szociálpolitikai szabályok kidolgozásában a kezdetektől iránymutató szerepet töltöttek be. A magyar szakszervezetek korábban megkísérelték a fontosabb normák lefordítását, ám az átfogó kiadásra csak most kerülhetett sor. Bár Magyarország ma már az Európai Unió tagja, ez a tény mit sem változtat azon, hogy az ILO-egyezmények érvényesítése felett őrködni kell. A kiadvány megjelenését nagyban segítette Juan Somavia ILO-főigazgató négy évvel ezelőtti, budapesti látogatása, amikor - anyagilag is segítve az ügyet - támogatásáról biztosította a kiadás kezdeményezőit, amely a Munkaerő-piaci Alap hozzájárulása révén valósulhatott meg. V. É. Nemzetközi Munkaügyi Egyezmények és Ajánlások 1919-1995, 1996-2002 (I., II., III. kötet). Szerkesztette: Fári László, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2003.