Nagy árnyakról bizalmasan

A Kakuk Marci írójának talán egyik legérdekesebb kötetét tartja kezében az olvasó: a neves író visszaemlékezéseit elhunyt kortársairól. Tersánszky azonban nem az emlékezések és méltatások szokványos hangján ír kiválasztottjairól; írói magatartása ezúttal is újszerű, egyéni és meglepetéseket tartogató, az író így ír vállalkozásáról: "Akikről itt szó lesz, azokról sokszor olvastam az utánuk következő írók tollából azt a megjelölést, hogy a Nagy Nemzedék. Ebben a némileg csüggesztő megjelölésben körülbeül meghatározódik az, hogy: mi az irodalom, a művészet! Mindenesetre elismerés, sőt, alázat sugárzik belőle. Nos, ez az elismerés és alázat sok olyan művet is szült olyanoktól, akik a Nagy Nemzedék egyes tagjairól emlékiratokat írtak, és már émelygetően túlzásba vitték azt, hogy: csakis angyali fényben mutatják őket, és hozsannáznak róluk, unalomba taszítva magukat a nagyságokat is, ami nem használ nekik. Ez adta azt az ötletet nekem, hogy megírjam ezt az emlékezést, és a Nagy árnyakról bizalmasan... címet kölcsönözzem művemben."