Művelődés és politika TANULMÁNYOK, BESZÉDEK, JEGYZETEK Az igazi magyar hagyomány

ELŐSZÓ Az itt közreadott néhány részletezőbb tanulmány, valamint cikkek, beszédek, jegyzetek, különböző politikai, művelődéspolitikai feladatok megoldása közben, nemzetünk változó történeti pillanataiban készültek. Ez bizonyára meg is mutatkozik munkámnak nemcsak szerkezetében, hanem mondanivalóján is, mégis, gondolom, inkább hasznára, mint kárára azoknak, akik ebből a kis kötetből is megismerni kívánnák a felszabadítás utáni politikai harcoknak s építő munkának egynéhány fejezetét. Ezek a cikkek, tanulmányok, különböző alkalmakkor elmondott beszédek harc közben, harci célok megvalósításáért születtek. Kettős harcban: a Kisgazdapárt jó-ideig kisebbségbe szorított balszárnyának harca közben, a pártba befurakodott jobboldali, ellenforradalmi elemekkel, a nyugati imperializmus ügynökeivel. Ha e könyv nem is ennek a harcnak a dokumentumait adja elő, de eseményei bizonyára érződnek e lapokon is. Másrészt az új művelődéspolitikáért, a klerikális reakció ellen folytatott harcban születtek ezek az írások, beszédek. Világos, hogy e küzdelem különböző fázisai, eseményei változásukban, fejlődésükben mutatkoznak az egymást követő lapokon. A változás, fejlődés elemei megmutatkoznak úgy, hogy egy-egy kérdést, egy-egy tételt a következő lépésnél már élesebben, pontosabban exponálják, de fordítva megmutatkozhatnak abban is - s nem lenne becsületes ezt tagadni - hogy nem egyszer fogalmazásunk engedékenyebbnek tetszik a kelleténél. Ma már nem egyszer úgy tűnhetik előttünk, hogy keményebben kellett volna szólnunk. Mégsem változtattam (néhány jelentéktelen stiláris módosítást nem számítva; bár nem egyszer a rögtönzött beszéd stíluszökkenőit is változatlanul hagytam) a szövegen. Ma, a népi demokrácia nagy eredményei láttán, sorozatos győzelmei után, természetesen sokaknak úgy tűnik, hogy kár volt a kompromisszumok látszatát megengedni, akár csak egy-ízben is, kár volt az óvatosabb fogalmazás. De ha a dátumokat tekintjük, a Kisgazdapárt jobbszárnya elleni harc idejére gondolunk, a klerikális reakció elleni harc dátumaira, akkor érthetővé válik, hogy nem engedményekről, megalkuvásról volt itt szó, hanem mindenkor az adott helyzet lehetőségeit kellett mérlegelnünk, cselekvés, vita közben egyaránt. Vissza TARTALOM Bevezető 7 1. Az igazi magyar hagyomány: 1848 13 Ezért harcolt Európa? 18 Új magyar köznevelés 22 A magyar köznevelés kérdései 47 Mit várok a magyar ifjúságtól? 53 Művelődéspolitikánk alapelvei 56 Felszólalás a Köznevelési Tanács ülésén 87 Költségvetési beszéd 98 Költségvetési zárószó 136 Román-magyar kulturális egyezmény 143 Bolgár-magyar kulturális egyezmény 153 Lengyel-magyar kulturális egyezmény 158 Kossuth-díj 166 Felszólalás a Diákparlamentben 172 Tanulj többet! 178 Eötvös József-emlékbeszéd 182 Felszólalás a Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésén 193 A Papnevelő Intézet jubileuma 215 Az MDP programm-nyilatkozata 219 Felszólalás az iskolaállamosítási vitában 222 Felszólalás a pedagógus-nagygyűlésen 257 Beszéd a IV. egyetemes nevelésügyi kongresszuson 262 A Nagy Tanév első órája 276 A Pedagógus-Világkongresszus résztvevőihez 279 Évnyitó beszéd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 282 Kenesi Kisgazda-beszámoló 290 A szlovák iskolaügy Magyarországon 313 2. A Magyar Rádió húsz éve 323 Az 50 kw-os adóállomás avatása 328 3. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Szegeden 335 Orosz zeneszerzők hangversenye 340 Úti jegyeztek 344 Két nap Sztálingrádban 355 4. Irodalom és politika 369 József Attila 379 Radnóti Miklós születésnapján 384 Dési Huber István 391 Tiltott művek zenekari hangversenye 395 Reitzer András emlékezete 397