Mozsgó és vonzáskörzete településföldrajza a XVIII-XX. században (Folklór és etnográfia)

Saját képekkel - Folklór és etnográfia 29 - Oktatási és kutatási kiadvány - Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék - Szerkeszti: Ujváry Zoltán - Megjelent a Zselicség néprajzi kutatásának keretében - A Mecsek hegység és a Dráva folyó által közrefogott területen, Baranyában, a Belső- és Külső-Somogy, a Zselicség szelíd dombvidékén meghúzódó falvak, mezővárosok évszázadok során a történelem viharait élték át. Különösen a XVI-XVII. században szenvedett sokat e táj népessége, amikor a Dráván átkelő török hadak pusztítottak itt, s késztették menekülésre a lakosságot távolibb, biztonságosabb vidékekre, mint a Duna-Tisza köze védettebb mezővárosaiba is. Természetes visszavándorlás és telepítések révén az aprófalvas táj településhálózata regenerálódott a XVIII. században, ám a századunk elején, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel végrehajtott területelcsatolások ismét válságos helyzetbe sodorták e vidék lakosságát. A Dráva folyása jelöli az új országhatárt, megfosztva a lakosságot a természetes életlehetőségektől. Az évszázadok során, a drávántúli területekkel kialakult társadalmi-gazdasági kapcsolatok természetes rendje szenvedett csorbát. A társadalmi-gazdasági viszonyok vonatkozásában izolálttá vált vidéken - szükségszerűen - hamarosan jelentkeztek a problémák. Az ormánsági Kemse riasztó példaként tudatosította az egyke gondját. Bár az egykézés általános társadalmi jelenség volt már a két világháború között egész Magyarországon, de mégis, az ormánsági példa, az elszigeteltségben élő, s egyre fogyatkozó református magyarság egykézése vált szimbólummá, döbbenetet okozva a nemzet öntudatában. A felszabadulás után újabb megpróbáltatást élt át a vidék lakossága.- További ismertető: "Belelapozás" - - Tartalom: Bevezetés 5 Táj és település 9 Települési viszonyok 10 Demográfiai viszonyok 11 Társadalmi-gazdasági viszonyok a XVIII. század és a XX. század közepe közötti időszakban 19 Úrbéri viszonyok 19 Úrbéri örökváltság, tagosítás 35 Mozsgó vidékének hagyományos paraszti gazdálkodása és birtokviszonyai az 1950-es évekig 49 Határhasználat, paraszti birtokszervezet 49 Paraszti birtok, határhasználat 58 Település, porta 86 Gazdálkodás, üzemszervezet 91 Szántóföldi gazdálkodás, földművelés 94 Szőlő, szőlőgazdálkodás 103 Állattartás 107 A hagyományos paraszti gazdálkodás változása 1950 után 125 Összegzés 135