Mooshaberné egerei

A cseh Ladislav Fuksot, a Mundstock úr, a Hullaégető, a Változatok sötét húrra világhírű szerzőjét a lélektani regény és a horrorelemekkel átszőtt groteszk nagymestereként ismerhette meg az olvasó. Parádés címlistára iratkozik fel tehát első kiadásban megjelenő műve, ez a fantasztikum és valóság határán mozgó regény, amelyben Fuks írói hagyományaihoz hűen és újabb írói bravúrral egy nyomasztó légkörű, képzelt, jövőbeli állam hátborzongatóan szuggesztív képét rajzolja meg. Egy olyan államét, ahol a modern technika vívmányai uralkodnak, és ugyanakkor a boszorkányság vádjával felnégyelik az embereket. Itt él a mindenki legfőbb foglalatosságai: egércsapdák felállítása, mérgezett kalácsok sütése, sírok gondozása és rossz magaviseletű gyermekek ellenőrzése. Vajon miféle kapcsolat van Mooshaberné kalácsai és a rejtélyes gyermekhalálesetek között? Vajon miért gyötrik szántszándékkal Mooshabernét a gyerekei, a börtönviselt Wezr és a feslett erkölcsű Nabule? Vajon miért zaklatja szüntelenül a rendőrség a szerencsétlen öregasszonyt? Vajon kicsoda is tulajdonképpen Augusta hercegnő, a képzeletbeli állam titokzatos körülmények között eltűnt volt uralkodónője? Ezekre a kérdésekre ad választ a politikai-lélektani groteszk, a tragikomédia, a fantasztikus regény és a horror elemeiből mozaikszerűen összerakott regény, amely tematikájában, a modern világ és a barbár, az erőszakot mindennapi gyakorlattá tévő uralom képtelennek látszó, ám mégis lehetséges ötvöződésnek az ábrázolásával az eddigi Fuks-művek sorát folytatja, szikár, a visszatérő motívumok, az ismétlések perpetuum mobiléjével lendületben tartott stílusával azonban új korszakot jósol Fuks művészetében.