Misszióskönyv II.kötet III. rész:Vázlatok és anyag

Előszó a II. kötethez Szolgálni akarunk misszió, misszióujitás, lelki-gyakorlat vezetésére és a lelkipásztorkodó papságnak. E felhasználás megkönynyitésére a 46. számú függelékben némi útbaigazítást adunk. Az egyes témák feldolgozásában P. Ábelt követtük, kinek missziósbeszédeit a boldogut Bálint Péter, istensegitsi plébános kölcsönözte ki. A Paulus ujranyomatta. Az a véleményünk, hogy egy misszionáriusnak bő anyag kell és sok jó példa: az előszó és a kidolgozott vázlat inkább utmutatóul szolgál arra, hogy milyen szempontokat kell önálló vázlataink kidolgozásánál figyelembe venni. Az itt közölt vázlatok senkinek sem teszik fölöslegessé az egyéni készületet: mit lehet itt és most megrövidíteni, vagy kihagyni, mit kell bővebben kidolgozni? Szükséges egy kis papirra a példákat vagy ,,Schlagwortokat" följegyezni, hogy a nagy anyag el ne nyomja a lendületet. A nagy misszionáriusok nyomán haladtunk: Pázmány Segneri, főleg sz. Leonárd és liguri sz. Alfonz munkáit szorgalmasan felhasználtuk. Mindenikük erős átdolgozásra szorul: példáik nehezen használhatók, stílusuk barokk, életviszonyaik mások voltak. Sz. Leonárd utolérhetetlen és utánozhatatlan. Lendületet és gyakorlatiasságot tanulni ma is az ő iskolájába menjünk. A nagyok tanulmányozása megtanít az örökigazságok kezelésére és megóv a misszió elsekélyesitésétől. Tóth Tihamér remek munkáit szándékosan kikapcsoltuk, mert általánosan használják. Toussaint 50 missziósbeszéde Romaisz fordításában ma is érték, de mindenütt nagy átdolgozásra szorul. Csak az egy Kassiepe, hozzászámítva a Paulus kiegészítéseit, mindenben utolérhetetlen, bár nem mindenik vázlata egyformán sikerült. Kassiepe saját, név nélküli feldolgozásai a legsikerültebbek. Igyekeztünk azt az érezhető hiányát pótolni, hogy munkájában kevés példát közöl. Hálás köszönetet mondunk Veress Ernő és Darvas Dénes plébános uraknak, akik egy negyedszázad termelését, értékes beszédeiket rendelkezésünkre adták. Hasonlóképen Sólyom Béla plébános urnák, aki kiadatlan, de teljes példatárát a szent ügy szolgálatába állította. A példákat úgy közöltük, ahogy kaptuk. Hálát adunk elsősorban az Ur Istennek, aki annyi nehézség és hivatásos munka után is megengedte, hogy a magyar missziósirodalom három évtized után egy összefogó munkával bővülhetett. Adja Isten, hogy tökéletlenségei dacára is jó szolgálatot tegyen Krisztus országának. 1935. január 27.