A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Ismertető: Mesélik, hogy Alfred Kerr, a század eleji neves német kritikus, akinek heti sorozata volt valamelyik nagy berlini lapban, egész kolumnát szentelt Richard Strauss Saloméjának. A következő évben gyengébb Strauss-művet mutattak be, s a kritika ezúttal állítólag egyetlen mondat volt, az is egy idézet, a Salome kissé megváltoztatott első mondata: ,,Mily szép volt Salom királylány tánca az előző évadban!" Nos ennek a fajta áldásos kritikusi fesztelenségnek még csak nyomát sem lelhetni ebben a kritikakötetben, hiszen szerzőjének nem volt módja megtalálni (ez azt is jelenti: megválasztani, magához szoktatni, felépíteni) a maga közönségét, nem volt módja például érthetően, kritikusi gesztusként hallgatni valamiről, másrészt pedig újra és újra be kellett vezetnie és mutatnia az ismeretlen olvasónak kritikusi szempontjait, s ez bizony nehézkessé teszi a műbírálatot, bölcseleti súlyokat aggat rá. Megemlítem továbbá, hogy ez a gyűjtemény nem egy irodalmi irányzatot követ kritikáival. Ezt sem érdemként mondom, hiszen tudni való, hogy a legnagyobb kritikusi teljesítmények szabad, elkötelezett irányválasztások nyilvánosságának klímájában jönnek létre. Ha vannak, ha létrejöhetnek jól artikulált irodalmi irányok, s ha azok találkoznak a kritikus világlátásával. Mindennek híján - erényt próbálva csinálni a muszájból - megkíséreltem a sokszor nem is kicsiny távolságot, mely egy-egy műalkotás vagy életmű hagyományaitól és világlátásától elválasztott, feszültségként hasznosítani abban a beszélgetésben, amelyet folytattam vele. Arra gondoltam, hogy a nem ideologikus kritikának leget harmadik lehetősége az eszmék nélküli, hajlékony bírálat és az azonosuló, a mű eszméjéhez emfatikusan odahajló (vagy a művet saját eszméjéhez hajlító) kritikai monológ között. Párhuzamos művészetbölcseleti vizsgálódásaim megerősítettek ebben, hiszen minden régi mű létformája párbeszéd két világ - a miénk és az övék - között. Annak a kritikaírásnak, melyet művelek, feladata, hogy virtuális közösséget toborozzon egy-egy műnek, annak tudatában, hogy ugyanazzal másfajta párbeszédek is folytathatók; igénye ugyanakkor, hogy határozott javaslatot tegyen az értelmezés, a befogadás, a beszélgetés egy módjára. Tizenhárom év két tucat bírálatát ezzel ajánlom az ismeretlen olvasónak.
Radnóti Sándor - - - - TARTALOM:
Pilátus a krédóban (Sinkó Ervin filozófiai odisszeája) - 1977 5
Krónikás líra (Csanádi Imre költészetéről) - 1973 21
Között (Nemes Nagy Ágnes lírája) - 1975 40
Az öreg Kálnoky - 1982 61
A különc (Szentkuthy Miklós esszéiről) - 1986 77
Fiktív lejátszás (Hernádi Gyuláról - a Logikai kapuk és a Falanszter írójáról) - 1974 87
Néma játék (Spiró György: Az Ikszek) - 1982 104
A labirintus (Márton László: Nagy-budapesti Rém-üldözés) - 1984 117
Imaginatio microcosmi (Márton László: Menedék) - 1986 124
El nem fordult tekintet (Petri György lírája) - 1974 129
Bírálat - előzetes megfontolásokkal (Benkő Attila első verseskötetéről) - 1977 148
Fabábu (Kiss Anna verseiről) - 1974 157
Oraibi alapítása (Oravecz Imre költészetéről) - 1981 169
Halál-líra (Juhász Ferencről) - 1984 196
Talált tárgyak költészete (Tandori Dezső második kötetéről) - 1974 212
Tandori szonettjeiről - 1976 224
"Lösz vögösz"? (Tandori Dezső: A meghívás fennáll; Esterházy Péter: Termelési regény) - 1980 231
A furmányos szépíró (Esterházy Péterről) - 1983 255
Megalázottak és megszomorítottak (Krasznahorkai László Sátántangó című regényéről és irodalmi környezetéről) - 1985 273
Pilinszky János meséi és drámái - 1974 301
Tér és kapcsolat (Pilinszky-Schaár) - 1976 317
Mi az, hogy beszélgetés? (Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal) - 1978 334
Beszélgetés Pilinszkyvel New Yorkról (Mi a modern?) - 1985 345
"... aki mást akar, mint mi most van" (Latinovits-Ady) - 1977 359
Jegyzet 379
Névmutató 383