Mi, Operaháziak... Igazi pletykálkodások

FÜLSZÖVEG "Bakizik a balerina, a színpadmester és a rendező, bakizik a kellékes, a magánénekes és az ügyelő. Bakizik a direktor, a tűzoltó és a korrepetitor. Mindenki bakizik!!" *** Félreértések, elszólások a mindennapi életben is sűrűn előfordulnak. Miért ne találkozhatnánk velük hát a színpadon is, amely Shakespeare szavai szerint a világ tükre? Persze, találkozunk velük - bizonyság rá Bálint Marcell kedves könyve is, amit az olvasó most kezében tart -, ám azt is észre kell vennünk, hogy a való élet elszólásai vagy tévcselekvései mégsem azonosak a színpadival. Míg az "életben" komoly, sokszor bizony véresen komoly tevékenységünket akasztja meg néhány pillanatra egy-egy "baki", addig a színpadi szereplő élete játék, illúzió, s a színész, a rendező, az ügyelő munkája a tétre menő komoly cselekedet. A színpad jóindulatú félreértései ennek a komoly munkának a kisiklásai, s éppen ennek a komolyságnak a hátterén válnak jóízű anekdotákká. Visszaadnak valamit azokból a - valóban nem mindennapi - feszültségekből, abból a stresszállapotból, amelyek a színpadi munkát jellemzik. Ezáltal az olvasót - a nézőt is - "felveszik" a függöny másik oldalára és alkalmat adnak neki, hogy azok gyengeségein - elvétésein derüljön, akiktől általában elvárja a tökéletességet