Mezopotámia háborúi - Háború az olajért

A Perzsa-öböl háborúiról már nagyon sok értékelés, leírás látott napvilágot. Nem vitatható, hogy a városállamok között több ezer évvel ezelőtt már folytak háborúskodások a vizek birtoklásáért. Később Mezopotámia népei véres háborúkat vívtak a Róma örökébe lépő Bizánccal, a görög (makedón) és perzsa uralkodókkal. Az arabok a kádiszijjai csata után elfoglalják a „Folyóközt” és Kalifátust alapítanak. A háborúk tovább folytatódnak és a perzsák, a törökök, az egyiptomiak, majd a mongol hordák fosztják ki és perzselik fel a térséget és Bagdadot. A több évszázados török uralom az I. világháború után véget ér, hogy átadja helyét a brit birodalmi, és a többi nagyhatalmi törekvéseknek. A Perzsa-öböl XX. századi háborúinál legfontosabb szempont közvetlenül mindig a gazdasági, politikai és katonai térnyerés, valamint az évszázad nagy felfedezése az olaj volt, amelynek birtoklása napjainkban is nagyhatalmi érdek, mert akié az olaj azé a gazdasági, politikai és katonai hatalom. A háborús konfliktusok kirobbantásához indok volt bőven, legutóbb Irak esetében a hadműveletek megindítása előtt az egyik indok az volt, hogy nukleáris és tömegpusztító fegyvereket gyárt. Ezeket a fegyvereket azóta sem találják. Sőt 2004. áprilisában kiderült, hogy az iraki nép nem tartja felszabadítónak az amerikaiakat, valamint a szövetségeseiket, és kinyilvánította azt is, hogy nem kér a modern, amerikai típusú liberális demokráciából sem. Milyen következményei lehetnek az iraki konfliktusnak?