Mezítelen árnyékod

"Ötvenévesen az ember akarva akaratlan rádöbben, hogy bármilyen ésszerűen is szervezte életét, csupán vágyai orgazdája lehetett. S már késő hibáztatni a társadalmat, és hiábavaló minden belső ellenkezés. Az emlékek elhatalmasodnak az elmén: apránként elevenednek meg a legjelentéktelenebb egyszer volt-élmények, azt a hamis látszatot keltve, hogy akár újraélhetőek is..." - írja könyvéről a szerző. Mátyás B. Ferenc új regénye éppen arról tanúskodik, hogy író számára a mű valósága lehet az a felszabadító közeg, ahol élmények és emlékek egy mélyebb, belső törvény szerint képesek újra elrendeződni. Tele van szublimát szenvedéllyel ez a mű: a végeredmény egy sajátos indulat nélküliség, mely mögött ott van a bölcsesség és a csöndes rádöbbenés: azok a lelki energiák, melyek segítették kisebbségi létét elviselni, másra nem alkalmasak, mint hogy egyensúlyban tartsák a másságot és a társadalmi elvárásokat. Benne van e rokonszenves regényben az áttelepülésnek nemcsak a kínja s nemcsak a magyarázata - magyarázhatatlansága is. Mátyás B. Ferenc 1943-ban született Budapesten. Gyermekként került Kolozsvárra, s Erdélyben élt 1986-ig, visszatelepülése esztendejéig.