Metszetek a 20. századi magyar tehetséggondozás történetéből - Népi kollégiumok, népi kollégisták (Tanulmányok)

Ezek a fiatalok mind KISZ-tagok, többségük MSZMP-tag volt. Egyetemi bentmaradásuk kiemelkedő szakmai feltétele mellett az adott politikai-társadalmi rend elkötelezett hívei, de legalább annak csendes együttmőködői voltak. Ez volt a társadalmi elvárás és az egyetemi rend. Többségük számára a társadalmi szerep (KISZ-alapszervezetben; kollégiumi közösségben) nem volt idegen. Származásuk szerint számosan voltak dél-dunántúli és alföldi parasztgyerekek, akik ekkor még hittek az ígért új világ emberibb társadalmában. Ezt a felemelkedést láthatták otthon, a család életében is. Idegenebb volt számukra a munkásvilág harcossága, esetenkénti ultrabalossága. Az értelmiségi, elenyésző számú kispolgári esetében, társaik többnyire nem a módosabb, nyugodtabb létet, hanem a tudásban már megszerzett előnyt, annak sajátos elvárásait kívánták utolérni. E tevékenységhez segítséget kínáltak az országos tudományos diákköri munka kari keretei és az egyetemi kollégiumok ekkoriban éppen ismeét szakmai tartalmú országos mozgalma.