Meister Vilmos tanulóévei I-II. kötet

Részlet az I. kötetből: Az előadás igen soká tartott. Az öreg Barbara oda-odalépett az ablakhoz és leste, hogy nem hall-e kocsizörgést. Szép úrnőjét, Mariannet, aki ma az utójátékban fiatal katonatisztnek öltözve gyönyörködtette a közönséget, türelmetlenebbül várta, mint máskor, amikor csak egyszerű vacsoráját kellett elébe tenni; ma egy csomaggal kellett meglepni őt, amit Norberg, egy gazdag fiatal kereskedő küldött a postával, annak jeléül, hogy a távolban is megemlékezik kedveséről. Barbarának, mint régi cselédnek, meghitt tanácsadónak, üzleti megbizottnak és házvezetőnőnek joga volt minden pecsétet feltörni, s ez estén annál is kevésbé tudott ellenállni kiváncsiságának, mert a bőkezű szerelmes kegye inkább szívén feküdt neki, mint Mariannenak. Legnagyobb örömére a csomagban egy darab finom csalánszövetet s a legdivatosabb szalagokat találta Marianne - s egy darab kartont, nyakbavető kendőket, meg egy kis tekercs pénzt a maga számára. Minő jóindulattal, minő hálával emlékezett meg a távollevő Norbergről! Mily élénken elhatározta, hogy Marianne előtt is jó szót ejt érte, eszébe juttatja, hogy mivel tartozik neki és mit remélhet, mit várhat hűségétől!