Maximum nulla áldozattal

Ez a könyv első ízben derít fényt arra, hogy milyen mélyen belesüllyedt a Magyar Honvédség az afganisztáni háborúba. Testközelből számol be egy harctámogató csoportról, ami súlyosabb harcokban vett részt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta. A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk. TARTALOM 7 A szerző előszava 15 Bevezető ELSŐ RÉSZ - HÁBORÚ 25 Inkább egy szajhának, mint egy afgánnak 33 A kétfejű kutya 39 A híd túl messze van 45 Nem látom, hogy honnan lőnek! 49 Egy csomó fickó strandpapucsban 66 Charles Bronson és a drogok királya 75 Mint egy zsák bolhát 88 Na, itt a kert 98 A háború sodra 106 A Magyar Honvédség kiemelt missziója 119 Az oké, hogy a tolmácsnak pisztolya van... 125 Aki itt nem fél, az hülye 136 Kunduz 144 Reed megsérül 147 Nem láttuk az arcukat 157 Lőttek, aztán csönd 164 Továbbra is veszélyes MÁSODIK RÉSZ - BÉKE 177 Ezeket a missziókat meg kell csinálni, és kész 196 Féloldalas modernizáció 204 Dolgozni, amivel lehet 210 Megkötött kézzel 217 Jó kapcsolat mindkét oldallal 224 Maximum nulla áldozattal 237 A magyaroktól nem kell tartani 251 Ez itt nem Eger vára 263 Az afgánok komfortérzete 290 Békefenntartás háborúban 299 Megyünk, mint a gép - A különleges műveleti csoport 310 Konklúzió 316 A könyvben szereplő források jegyzéke