Makrokozmosz és mikrokozmosz. Nagyvilág - kisvilág. (A lélek, az élet és a szellem kérdései.)

Fülszöveg Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és embereket tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondol-kodásból sarjad. A gondol-kodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógy-pedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása). Tartalom Nyilvános előadás - Bécs, 1910. március 19. 11 Az ember körforgása az érzéki, a lelki és a szellemi világokon keresztül. Az emberi lélek élményei a halál után a lelki és a szellemi világban. A karma alakulása. Készülődés az újraszületéshez. Mottó: "Rejtély rejtélyhez társul az életben." Makrokozmosz és mikrokozmosz Első előadás - Bécs, 1910. március 21. 33 A megismerés külső és belső határai, és az ezeken a határokon túli világokba való behatolás extázis vagy misztikus elmélyülés révén. Extázis és misztika mint abnormális állapotok. Az ébredés és elalvás között váltakozó normális állapotok. A belső és a külső világ átélése. Az extatikus és misztikus élmények tükröződése az ember lényének különböző részeiben. Második előadás - Bécs, 1910. március 22. 53 Az ébren lévő és az alvó ember a bolygók vonatkozásában. Az érzőlélek, az értelmi vagy kedélylélek és a tudati lélek megkülönböztetése. A Vénusz, a Merkúr és a Hold szellemi erőinek hatása az érző-, értelmi és tudati lélekre az ember éber állapotában. A Mars, a Jupiter és a Szaturnusz hatása az alvó állapotban. A bolygórendszer mint világóra. Harmadik előadás - Bécs, 1910. március 23. 71 A misztikus útja: a fizikai és az étertest szemlélése belülről. A küszöb kis őre. Az északi misztériumok tanítványának útja: együttérzés a nagy természettel az év folyamán. A Nap meglátása éjfélkor. Utalás a nemrég megjelent "Die Geheimwissenschaft im Umriss" c. könyvre. A küszöb nagy őre. Negyedik előadás - Bécs, 1910. március 24. 89 A misztikus útja saját belső világába. Hogyan tudja kiismerni magát az asztráltestbe való tudatos lemerüléskor? Akarat, érzés és gondolkodás, az emberi lélek alaperői, és kapcsolatuk a világ-gondolkodás, világ-érzés és világ-akarat makrokozmikus erőivel. A szellemtudomány feladata, hogy tudatosítsa a világ-erőkhöz kapcsolódó viszony jövőbeni megváltozását. Hála és felelősségérzet a makrokozmosszal szemben. A "misztikus fogadalom". Saját mulasztási bűneink tükörképszerű átélése. Ötödik előadás - Bécs, 1910. március 25. 109 A beavatás útja az egyiptomi Ozirisz- és Ízisz-misztériumokban. A tanítvány élményei miközben az őt vezető Hermészpap segítségével alámerül saját belső világába. Átélés fordított időrendi sorrendben. Ősök, öröklési jegyek, régebbi inkarnációk felkutatása. A vezető nélküli misztikus út veszélyei. Hatodik előadás - Bécs, 1910. március 26. 127 A tanítvány élményei az északi misztériumokban. Az extatikus út veszélye: az én elvesztése. A misztikus út veszélye: az egoista én megerősödése. Az én-erő megszilárdítását szolgáló módszerek. A beavatandó tanítvány előkészítése önmaga legyőzésének és a különbségek felismerésének gyakorlásával. Szellemi lények megnyilatkozása az elemek világában (tűz, víz, levegő, föld). A szellemi világ: az állatöv és a bolygók. Az értelem világa és az ősképek világa. Hetedik előadás - Bécs, 1910. március 27. 147 Beilleszkedés az elementáris világba. Az emberi temperamentumok rokonsága az elementáris világ négy elemével. Önmegismerés a mindennapi életben és a magasabb világokban. Elfelejtett lelki élmények. Az önnevelés szükségessége a magasabb világokba való belépés előtt. Találkozás a küszöb nagy őrével. Önmegismerés és öntökéletesedés. Találkozás a haladó szellemi lényekkel. A szellemi látó tudat fejlesztéséhez szükséges erők az ősképek világában. Nyolcadik előadás - Bécs, 1910. március 28. 165 Az emberi mikrokozmosz, az érzékszervek, az idegek és az agy kialakulásának alapjai az elementáris, a szellemi és az értelmi világ makrokozmikus erőiből. A magasabb szellemi érzékszervek kialakulása az ősképek világának erőiből. A rózsakeresztes út. Az ember belső tevékenységének szükségessége olyan képességek elsajátításához, amelyek révén imaginatív, inspiratív és intuitív megismeréshez juthat. Kilencedik előadás - Bécs, 1910. március 29. 183 Az alvás jótékony erőinek és a szellemi megismerési szerveknek kialakítása. Az ítélőképesség három fokozata: érzelemszerű igazságérzék, értelemszerű bírálat és szív-gondolkodás. Az ellentmondások kezelésének megtanulása. Az én szemlélése tizenkét különböző szempontból. Szellemtudományos ismeretek és a logikus gondolkodás nyelve. Tizedik előadás - Bécs, 1910. március 30. 201 Az emberi ítélőképesség három fejlődési fokozata: a szív öntudatlan logikája (múlt), az értelmi logika (jelen) és a szív tudatos logikája (jövő). Az emlékezet. A szellemi kutató emlékezetének változása a szokásos, időhöz kötött emlékezettől a szellemi tér-emlékezetig. Olvasás az Akasha Krónikában. A negyedik dimenzió. A szív és az agy átalakulása a makrokozmikus fejlődés folyamán. A kérdezés. Tizenegyedik előadás - Bécs, 1910. március 31. 219 Az ember jövőbeni képességeinek fejlesztése. Alkalmazkodás bolygónk különböző állapotaihoz. A szellemi kutató az igazságérzetre hivatkozik. A fizikaiság eredete a szellemiségben. Nap-hatások a növénynél és az embernél. A múltra és a jövőre utaló fizikai szervek: a szív és a gégefő. A nyelv jövőbeni fejlődése. A légzési gyakorlatok. Bölcsesség és szeretet. Jegyzetek 243