Magyarok - Egy európai nemzet születése

Alig is van Európának területe, amelynek későbbi, mai népessége nem bevándorlás, "honfoglalás" által került volna lakóhelyére: etruszkok, s italicusok, köztük latinok az Appenini-félszigetre, rómaiak, aztán frankok Galliába, törökök Kis-Ázsiába, s a magyarok is a Kárpátok közé. A régészet eredményei kétségtelenné teszik, hogy nemcsak a történeti közelmúltban, hanem jóval régebben is gyakori volt az emberi közösségek vándorlása. Eszközformák vagy települési módok, temetkezési szokások, vagy éppen embertani sajátosságok bukkannak fel ott, ahol korábban nem találkozhattunk velük: a migráció félreérthetetlen jelei. Az emberi csoportok nem kalandvágyból vagy egyéb könnyed okból hagyják el megszokott lakóhelyüket, s költöznek az idegen tájra. Sok esetben nehéz ugyan motívumaikat rekonstruálni, de mindig súlyos okuk kellett legyen rá. Az új, ismeretlen körülmények próbára tették erejüket. Ellenséges földön, idegen növények és állatok közt kell életüket folytatniuk, a legtöbbször súlyos harcokban új otthonuk korábbi lakóival, akik nagyon érthető módon betolakodottakként fogadták őket. Tartalom Honfoglalások, honfoglalók 5 Urál, Volga, Don 5 Levédia, Etelköz 6 Honfoglalás 15 Magyar hadak Európa-szerte 16 Keresztény királyság felé 18 Korona a pápától 20 Állam, egyház szervezése 23 Lovag, szent és király 31 De strigis, quae non sunt... 36 Hatalmi villongások és gazdagodás 38 Az Árpád-ház családfája 40 Majdnem bizánci császár 43 Könnyelmű király, akarnok feleség 48 Népi műveltség, latin kultúra 58 A kőbe faragott költészet 64 Új veszély keletről 68 Újjáépítés? Újat építés 75 Közép-Európa kialakulása 77 Királylányok - mellékszereplők? 7