Magyar művészet 1890-1919 I-II.

A nyolc kötetre tervezett magyarországi művészettörténeti kézikönyvnek a 19-20. század fordulóját bemutató 6. kötete jelenik meg elsőként. A sorrendet, akárcsak a további köteteknek, a kutatás helyzete, a szakmai érettségi, a szerzőgárda viszonylagos készenléte határozza meg. Az elnevezés, mely szerint magyarországi művészetről szólnak a régebbi korszakokkal foglalkozó kötetek és magyar művészetről a 19-20. századiak, követi a korábbi kétkötetes, több kiadásban megjelent összefoglalás történetileg megalapozott és elfogadott terminológiáját. Szaktudományunk magyar művészetként veszi számba a történeti folyamatot a meggyorsuló polgárosodástól, a voltaképpeni nemzeti művészet kialakulásától kezdve, magyarországinak nevezi a korábbi korszakok más-más történelmi országhatárok között fejlődő művészetét, beleértve az országhatárokon túl kialakult, egyetemes művészeti áramlatok megnyilvánulásait, a művész- és műtárgyvándorlás során hazánkba került művészeti emlékeket is. A nyolc kötet a honfoglalás korától a jelenig vizsgálja az építészet, a képzőművészet és az iparművészet alakulását. Mindegyik azt az ismeretanyagot tartalmazza és rendszerezi, amely a kézirat lezárásáig az adott korszak vonatkozásában a szerkesztő és a szerzők rendelkezésére állhatott, vagyis a mindenkori ismeretek lehető legnagyobb teljességét nyújtja, beleértve a társtudományok új kutatási eredményeit is. Tartalom I. kötet Előszó 15 A századforduló kora 19 A korszakhatárok kérdései 21 A magyar századforduló és a művészettörténeti irodalom 23 A századforduló kulturális képe és művészete Európában 24 Közép-Európa művészete a századfordulón 29 A századforduló magyar társadalma 32 A századforduló magyar kultúrája 35 A társművészetek a századfordulón 38 Az építészet és a képzőművészet helye a századfordulón 47 A művészet társadalmi funkciójának alakulása 49 A művész társadalmi szerepének megváltozása 56 Az építészeti feladatok és épülettípusok változása 58 Városrendezés 59 Középületek 61 Templomok 64 Színházak 66 Vigadók, szállodák, kaszinók 67 Múzeumok 69 Könyvtárak 70 Egyetemek, iskolák 70 Kórházak, klinikák, szanatóriumok 71 Pénzintézetek 72 Üzletházak 74 Lakóépületek 74 Kiállítási épületek 77 Csarnoképületek 79 A képzőművészet tematikai és ikonográfiai alakulása 80 Történelmi festészet 80 Vallásos festészet 82 Életkép 83 Tájfestészet 85 Csendélet 86 Portré 87 Új tematika keresése 87 A szobrászati műfajok alakulása 88 Az építészet és a képzőművészet találkozása 89 A művészet és a valóság viszonyának módosulása 90 A kompozíció, a forma és a stílus kérdései 93 Az építészet stílusproblémái 97 A "nemzeti művészet" jelentésváltozásai 101 A "nemzeti művészet" fogalma az építészetelméletben 103 A művészet környezetformáló szerepe, a környezetkultúra változása 107 Lakáskultúra 107 Öltközködés, divat 113 A parasztság környezetének és művészetének változása 115 A művészeti élet 125 A művészeti élet szervezeti formái 127 Az állami irányítás 127 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 128 Nemzeti Szalon 129 KÉVE, Könyves Kálmán Szalon és a Művészház 130 Asztaltársaságok 131 Magyar Iparművészeti Társulat és a Műbarátok köre 132 Művésztelepek 133 Művészeti díjak, ösztöndíjak 134 Építészeti pályázatok 136 Festészeti pályázatok 138 Szoborpályázatok 139 Iparművészeti pályázatok 140 A mecenatúra egyéb formái és a művészeti piac 141 A magyar és az európai művészet kapcsolata 143 Külföldi kiállítások és képzőművészetek Magyarországon 143 Magyar kiállítások és kiállítók külföldön 144 Magyar képzőművészek külföldi akadémiákon 145 A képzőművészek külföldi tanulmányútjai 148 Az építészek külföldi tanulmányai 149 Külföldi építészek Magyarországon 151 Művészképzés és művészeti nevelés 151 Az építészeti oktatás és az építészeti kultúra 151 Képzőművészeti felsőoktatás 155 Iparművészeti oktatás 159 Szabadiskolák 160 Iskolai rajzoktatás 162 Iskolán kívüli művészeti ízlésnevelés 164 Kísérletek a képzőművészeti kultúra decentralizálására 165 Múzeumok 167 Szépművészeti Múzeum 167 Iparművészeti Múzeum 169 A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya 171 Jelentősebb vidéki múzeumok 171 Műemlékvédelem 171 A korszak művészettörténetírása 174 A műkritika alakulása Keleti Gusztávtól a "Má"-ig 178 Hírlapok, folyóiratok 178 A korszak műkritikusai 182 Művészeti irányok, iskolák, alkotók 187 A historizmus 189 A historizmus utóélete 189 A historizmus késői szakaszának építészei 190 A történelmi tábla- és falképfestészet záróakkordja 200 A romantikus-akadémikus festészet továbbélése 205 A historizmus szobrászata 206 A historizmus iparművészete 213 A realizmus ösvényei 221 A realista törekvések előzményei 221 A félreértett realizmus 222 Az Alföld képzőművészeti centrumai 228 A realizmus magányos mesterei 250 Az új természetlátás művészei 261 A plein air törekvések előzményei 261 A nagybányai mozgalom 262 A neósok 312 A kecskeméti művésztelep 318 A századelő útkeresési 323 A szecesszió és a szimbolizmus térnyerése 323 A szecesszió építészete 324 A posztimpresszionizmus, a szimbolizmus és a szecesszió festői 382 A szecessziós grafika 443 Új szobrászati törekvések 457 A századelő érem- és plakettművészete 493 A szecessziós iparművészet 499 A képzőművészeti határos művészeti ágak a századfordulón 529 Az ipari formatervezés 529 A díszlettervezés 533 A fotóművészet 539 Avantgarde törekvések 546 A modern irányok kibontakozása 546 A Nyolcak csoportja 547 A Nyolcak mellett 573 Az aktivisták művészete 580 A Tanácsköztársaság művészete 613 A századforduló magyar művészetének helye az Európai művészetben 625 Rövidítésjegyzék 631 Irodalom 635 Szövegközti képek jegyzéke 659 Színes képek jegyzéke 665 Névmutató 667 II. kötet A századforduló kora 9 Környezetkultúra és a művészeti élet 39 Lakáskultúra 40 Öltözködés, divat 46 Paraszti kultúra 55 Művészeti oktatás 68 A historizmus és az akadémizmus 77 Műemlékvédelem 78 A historizmus építészete 79 Akadémikus festészet 116 A historizmus szobrászata 132 A historizmus iparművészete 154 Realista törekvések és a műcsarnoki festészet 163 Munkácsy Mihály 164 A műcsarnoki festészet 166 A szolnoki művésztelep 173 A szegedi és a hódmezővásárhelyi festészet 184 A realizmus magányos mesterei 194 Az új természetlátás művészei 207 Szinyei Merse Pál 208 A müncheni Hollósy-kör 210 A nagybányai művésztelep 218 A neósok 247 A kecskeméti művésztelep 257 A szecesszió építészete 265 Lechner Ödön és a Lechner-kör 266 Az európai szecesszió útján 295 A magyar szecesszió és a premodern törekvések 310 A posztimpresszionizmus, a szimbolizmus és a szecesszió festői 343 Rippl-Rónai József 344 Vaszary János 356 Csontváry Kosztka Tivadar 364 Gulácsy Lajos 374 A posztimpresszionizmus kismesterei 384 A gödöllői művésztelep 386 A szecessziós és a szimbolista szobrászat 403 Új szobrászati törekvések 404 Beck Ö. Fülöp 418 Fémes Beck Vilmos 424 Vedres Márk 426 Avantgarde törekvések 428 Érem- és plakettművészet 430 A szecesszió iparművészete 435 Plakátművészet 460 Ipari formatervezés 466 Díszlettervezés 471 Fotóművészet 474 Avantgarde törekvések 483 A Nyolcak 484 A Nyolcak mellett 510 Az aktivisták 522 A Tanácsköztársaság művészete 555 Rövidítések 566 Képjegyzék 567 A képkötet művésznévmutatója 595