Magyar jogtörténet - Osiris tankönyvek; Javított kiadás

Előszó 1873-ban tette közzé Wenzel Gusztáv "Magyarország jogtörténetének rövid vázlata" című munkáját, amit azóta sem követett hasonló. A jogtörténész professzor művében a magyar jogélet fejlődésének legfontosabb tényezőit igyekezett összefoglalni a kezdetektől egészen 1848-ig. A későbbiekben a joghistóriát, önálló írott tankönyvként, a legritkább esetben dolgozták föl. Legutóbb Béli Gábor jelentkezett kitűnő tananyaggal, azonban ő is csak a polgári átalakulásig vezette a magyar jogtörténet fonalát (A magyar jogtörténet az államalapítástól 1848-ig, Pécs, 1995). Általánosabb volt az a megoldás, hogy a szerzők az alkotmánytörténetbe ágyazva vagy legalábbis annak kiegészítő részeként taglalták a jogtörténetet. Sorra születtek a "magyar alkotmány- és jogtörténet", "magyar állam- és jogtörténet" címmel jelzett munkák, melyekben azonban szükségképpen megbomlott az egyensúly, s az alkotmánytörténeti szempontok váltak uralkodóvá. Elég ennek bizonyítására utalni a korszakolás jelentőségére. A jogtörténeti fejlődés számára korántsem ugyanazok a cezúrák érvényesek, mint a politikai evolúcióban; különösképpen nem a magyar, megkésett történelem tekintetében. A büntetőjog számára például messze nem oly jelentős esemény a mohácsi ütközet avagy az ország három részre szakadása, mint akár az első büntető törvénykönyv tervezetének az országgyűlés elé kerülése; a magánjog nagy forradalma nem a negyvennyolcas mozgalmakkal egyidejű, évtizedekkel hamarabb indult meg az idevágó szabályozás és átalakulás. A jog történetében - s különösen a magyar jog históriájában - a középkor történeti korszakhatára nem vízválasztó: a jog középkora nem zárul le a 16. században, sőt sok vonatkozásban megérte a 19. századot. A politika- és alkotmánytörténet a látványos történelmi törések mentén ragadja meg a fejlődés törvényszerűségeit - a jogtörténetben (különös tekintettel sajátos fejlődésű, keverék modellként képződő, modernizáló és folytonosab modernizálódó, mintamásoló és tradíciókat konzerváló joghistóriánk kárpát-medencei alakulására) célszerű a folyamatosságra helyezni a hangsúlyt. Jelen kötetünk egyik fő célja volt ez: az alkotmánytörténet politikai ihletettségű kötöttségeitől megszabadított jogtörténetet a lehetséges kereteken belül a legfontosabbb jogágak saját intézményfejlődésének tükrében tárgyalni és bemutatni. Persze nem elszakítva az alkotmánytörténeti keretektől: mint azt jeleztük is a "Magyar alkotmánytörténet" előszavában, a két kötet együtt alkot egészet. Tartalom Előszó 9 Jogfejlődés és jogtörténet Jog, jogrendszer, jogágak a magyar jogfejlődésben 13 A magyar jog kialakulása 13 A jog történetének korszakai 19 A jogforrások 25 Jogtanítás, jogtudomány 39 A magyar jogtudó értelmiség a 18. századig 41 Abszolutisztikus reformkísérletek - Természetjog 44 A magyar reformkor és a pandektisztika 46 A magyar jogtudomány az I. világháború után 49 A jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása 52 A jogtörténet politizáló korszaka 52 Az önálló katedrák kialakulása 55 Törés a 20. század közepén; egy új generáció 59 Irodalom 63 A magyar magánjog története Magánjogi jellegű intézmények az árpád-házi királyok korában 69 Szabadok és szolgák 70 A földbirtok 72 Ingó és ingatlan javak 74 Szerződések 74 Öröklés 76 A rendi Magyarország magánjoga 77 Bevezetés 77 Személyi jog 79 Dologi jog 84 Kötelmi jog 93 Örökjog 98 Jog és jogérvényesítés 103 Család és házasság az 1848 előtti magyar jogban 105 A család 105 A házasság 106 A gyámság 113 A gondnokság 114 A magyar polgári magánjog történeti alapjai (1848-1945) 115 Általános fogalmak 115 Személyi jog 129 Dologi jog 134 Kötelmi jog 142 Öröklési jog 151 A magyar kereskedelmi jog története 153 A kereskedelmi jog 153 A kereskedelmi társaságok 161 A csődjog története 173 Az értékpapírok története 176 A polgári házasság, család, gyámság és gondnokság 188 A család 188 A polgári házasság 189 Az 1894:31. tc. a házassági jogról 190 Gyámság 193 Gondnokság 194 A szovjet típusú átalakulás hatása a polgári jgora az 1959. évi IV. törvényig 196 Bevezetés: a polgári jog átalakulása 196 Tulajdonjog 201 Kötelmi jog 205 Öröklési jog 206 A szocialista családjog fejlődése az 1952. évi IV. törvényig 207 A család 207 A házasság 207 A gyámság 208 A gondnokság 209 Irodalom 210 A magyar büntetőjog története A büntetőjogi intézmények története a kezdetektől a polgári átalakulásig 221 Alapfogalmak 221 A büntetőjog fejlődésének korszakai 226 A büntetőjog-történet forrásai 234 A középkori büntetőjog keretei 239 Büntetések végrehajtása a feudalizmusban 258 A büntetőjog és a büntetések végrehajtása 258 A középkori büntetés-végrehajtás általános vonásai 259 A büntetések végrehajtásának gyakorlata 262 A polgári büntetőjog története 270 Az első büntetőtörvény-javaslatok 270 Az 1843. évi javaslat 275 Az átmenet kora (1844-1878) 281 A Csemegi-kódex (1878:5. tc.) 286 A kihágási büntető törvénykönyv (1879:40. tc.) 297 A büntetőnovellák 300 A polgári kori büntetés-végrehajtás 311 Történeti előzmények 311 A magyar börtönügy jogszabályi keretei 318 A büntetés-végrehajtás feltételei 324 Rabsegélyezés 327 A büntetőjog alakulása a szovjet típusú államban 330 A büntető jogalkotás 330 Az anyagi büntetőjog a bírói gyakorlatban 338 A büntetések végrehajtása a II. világháborút követő évtizedekben 341 Börtönügy a koalíciós korszakban 341 A sztálini büntetőpolitika a büntetés-végrehajtásban 343 A "szocialista" büntetés-végrehajtás alapjai 344 Irodalom 347 A perjogok története A magyar feudális perjog vázlata 357 Alapfogalmak 357 A peres eljárás változásai a feudalizmus idején 359 A feudális perjog általános vonásai 362 A per személyei 365 A perfolyam (az eljárás dinamikája) 369 A polgári kori magyar perjog vázlata 378 Jogszabályi háttér 378 A vegyes eljárási rendszer alapelvei 380 A per személyei 382 Az eljárás dinamikája 387 Az eljárásjogok alakulása a II. világháborút követően 395 A népi demokrácia büntető igazságszolgáltatásától a proletárdiktatúra büntető perrendtartásáig (1945-1954) 396 A polgári eljárásjog szovjet modellje Magyarországon (1945-1954) 407 Irodalom 413