Magyar gyümölcs

Jó bornak is kell a cégér! tartja a mondás. Milyen lesz a cégér? kérdezheti a tervezőt (régebben mondjuk a kovácsot, manapság a grafikusművészt) a borász. Milyen a bor? kérdez vissza a jó cégértervező. Bethlenfalvy Gábor kitűnő esszéjében ennek a párbeszédnek a kérdéseire keresi a válaszokat, de nem a borra, hanem Magyarországra és a magyarokra irányítva figyelmünket. A magyarságnak kíván cégért, ha tetszik: lógót, jelvényt, kitűzőt találni, szervesen kapcsolódva szellemi életünk nagyjainak e tárgykörben megjelent gondolataihoz. A jó cégér választásához több gyakorlati szempontot javasol, melyek kifejtésénél megtalálhatjuk a könyv egyik kulcsmondatát: ,,Valójában nem >>kitalálnunk<< kell ezt az országot, hanem meg kell találnunk azokat a létező értékeit, amelyeket megfelelően felmutatva vonzóvá tehetjük hazánkat a külvilág és önmagunk szemében." E célt szem előtt tartva a legkülönfélébb szakterületek ismeretanyagát és tapasztalatát hívja segítségül. A magyarokról és hazájukról szólva a történettudomány, a bölcselet, a lélektan, a természetismeret, a mezőgazdaság, a politika, a művészetek, a társadalomtudomány, a marketingkommunikáció szemléletmódját, gondolati szálait fonja össze, értelmezi szinergikusan. Eközben a rácsodálkozás élményét élhetjük át, ahogy kirajzolódik a szemünk előtt a három cégérvázlat: a magyar gyümölcs, a magyar kert és a magyar táj. Ezek valóban ősi jegyei országunknak és nemzetünknek, ráadásul nem csak külön-külön értelmezhetők, hanem szervesen összefüggenek létező valóságként csakúgy, mint a szimbólumok szintjén. Írása végén javaslatokat tesz a cégérek megfestésének lehetséges módozataira, illetve arra, hogy hogyan tehetjük mindezt társadalmi üggyé. A politikusokon és más közszereplőkön kívül pedagógusok és a világ dolgai iránt érdeklődő honfitársaink számára is felüdítő, gondolatébresztő mű ez a negatív sztereotípiákkal szakító, pozitív országképet előrevetítő tanulmány.