Magyar alkotmányjog I-II.

A "Magyar Alkotmányjog I." című tankönyv - a korábban már megjelent "Magyar Alkotmányjog II. Államszervezet" című kötet ismeretanyagához hasonlóan - az alkotmányjog tantárgy elsajátításához nélkülözhetetlen, e jogág dogmatikájához szorosan kapcsolódó elméleti kérdésekkel és alapvető intézményekkel foglalkozik. E célkitűzés érdekében tesz kísérletet az alkotmány és az alkotmányjog fogalmának és jelentéstartalmának meghatározására, áttekinti a hatályos Alkotmány kialakulását, jellemzőit és alapelveit, elemzi a magyar jogforrási rendszert, feldolgozza továbbá az állampolgárságra vonatkozó hatályos szabályozást, valamint az országgyűlési és a helyi képviselők választásával, illetőleg az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel összefüggő előírásokat. A szerző meggyőződése, hogy az alkotmányjog dogmatikai hátterének elsajátítása és az egyes intézményekre vonatkozó szabályozás megismerése nem csak a jogászi szakma alapjainak lerakásához mellőzhetetlen, hanem fontos alkotóeleme a magyar közjogi kultúra fejlesztésének és segíti az általános műveltség gyarapítását is. A II. kötet a magyar alkotmányjog államszervezeti részének feldolgozására és áttekintésére vállalkozik. Célja a téma egyes összetevőinek bemutatása, mellyel az ,,Alkotmányjog" című tantárgy elsajátításához kíván segítséget nyújtani. A tárgy jellegéből adódóan azonban nem vállalkozhat a kapcsolódó alkotmánytörténeti források feldolgozására, sem a témát érintő szakirodalmi művek áttekintésére. Ennek következtében elsősorban a hatályos jogszabályi rendelkezések és az azokhoz szervesen kapcsolódó, rendkívül jelentős és szerteágazó alkotmánybírósági gyakorlat részleges feldolgozására törekedett, melynek ismerete - köszönhetően az alkotmányjog napjainkban is tartó erőteljes térhódításának - a jogalkalmazó közönség számára mellőzhetetlen. A ,,Magyar alkotmányjog II. Államszervezet." című kötet kísérletet tesz az államszervezet alkotóelemei közötti összefüggések megvilágítására, egy-egy tárgyalandó fejezet során a főbb érintkezési pontok bemutatására, illetve ezek megértésének elősegítésére. A Szerző reméli, hogy a könyv megfelel a kitűzött céloknak és hasznosítható lesz a tárgy oktatásában is. A használhatóság javítása érdekében a kötettel kapcsolatos mindennemű változtatási igényt és jobbító szándékú javaslatot örömmel fogad. Végezetül a Szerző ezúton mond köszönetet Dr. Ádám Antal professzornak, volt alkotmánybírónak a mű alapos bírálatáért és Dr. Tilk Péternek a kötet megírásához nyújtott szakmai segítségéért. Pécs, 2000. szeptember