MINDENKINEK: A RENDSZERVÁLTÁS GAZDASÁGPOLITIKÁJA

1991 februárjában a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadta e sorok írójának könyvecskéjét "Készül a magyar gazdasági csoda?" címmel. Ennek előszavában a következőket lehetett olvasni: ,,E könyv címe szándékosan kétértelmű. Lehet maró gúnyként, s lehet óvatos jövendölésként értelmezni. Az előbbit fogják választani azok, akik feltételezik, hogy gazdaságpolitikánk minősége megmarad az eddigi szirtvonalon, amelyet bizony a jó szándékon kívül a tünetkezelés, mulasztások, eseményekre reagáló improvizálás, átfogó koncepció hiánya, sőt néha a szakértelemhiány is jellemzett. Ebben az esetben a gazdaság tovább döcög majd kisebb-nagyobb válságok közepette azon az úton, amelyre négy évvel ezelőtt rálépett. Még inkább áll ez arra az esetre, ha romlik a gazdaságvezetés színvonala elodázás, cselekvéshiány, tapogatózás és dilettantizmus következtében, hiszen ez záros határidőn belül teljes zűrzavart eredményezhet. Azok azonban, akik ismerik az ország adottságait és feltételezik hogy az új kormányzat halogatás és tétovázás nélkül, átfogó koncepció keretében, eréllyel és szakértelemmel lát hozzá gazdasági feladatainak megvalósításához, inkább a második értelmezés felé fognak hajlani. Annyi bizonyos, hogy két-három éven belül e könyv címe teljesen egyértelművé válik - vagy így, vagy úgy." Egyértelművé is vált - negatív értelemben. Teljes zűrzavar ugyan nem támadt, de lett olyan méretű gazdasági válság, amelyre 1991 elején még gondolni sem mert senki. A válság felülmúlta a harmincas évek nagy gazdasági válságát, nyolc év leforgása alatt kiesett három teljes év termelése, a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok életszínvonala több mint húsz százalékkal csökkent, megszűnt a munkahelyek 28 százaléka... E korszak jelszava az ,,Európához" való felzárkózás, gyakorlata az ,,Európától" való egyre növekvő gazdasági eltávolodás volt, hisz mialatt a magyar gazdaság hanyatlott, ,,Európa" gazdasága fejlődött. (Ez minden bizonnyal az egyik magyarázata az Európai Unióba való felvétel halogatásának.) 1997-ben beindult a gazdasági fejlődés, s 2001-ben, amikor e sorokat írjuk, a gazdaság már negyedik éve erőteljesen, egészségesen, lehetőségeit kihasználva fejlődik. A fellendülés azonban, mint látni fogjuk, nem magyarországi tényezők hatására, hanem azokon kívül álló okokból következett be. Azok a tényezők, sajátosságok, fogyatékosságok, amelyek a válságot okozták, máig is léteznek, s így fennáll a lehetősége annak, hogy újabb válságok vagy legalábbis gazdasági visszaesések okozóivá váljanak