Lorántffy Zsuzsanna

A történelmi regényeket kedvelőknek ajánlom figyelmébe Szentmihályiné könyvét, amely Erdély és Sárospatak legragyogóbb és talán legizgalmasabb korszakába kalauzolja az olvasót, abba a korba, amelyet nem véletlenül neveztek Erdély aranykorának.Erdélyben ezekben az években - az 1600-as évek elején vagyunk -a református Bethlen Gábor a fejedelem. A regény igazi színtere azonban Sárospatak, ahol I. Rákóczi György, Bethlen Gábor őszinte híve él feleségével, Lorántffy Zsuzsannával, fiaival és udvartartásával. A regény elsősorban Lorántffy Zsuzsannának kíván emléket állítani, de mivel élete, neve elválaszthatatlan I. Rákóczi Györgyétől, természetesen Rákóczi György életét, gondolatait is megismerhetjük. Lorántffy Zsuzsanna, aki egy gazdag zempléni földbirtokos család sarja, korán árvaságra jutott. Tizenhat évesen lett felesége a dúsgazdag Rákóczi György borsodi főispán és ónodi kapitánynak, Bethlen Gábor halála után Erdély fejedelmének.32 évig éltek boldog házasságban, és házasságukból öt gyermek is született., igaz csak kettő élte meg a felnőttkort. Az okos és igaz szívű asszony mindenben méltó társa volt férjének. Sárospatak felvirágoztatása, amely az ő hozományaként került a Rákócziak birtokába, elsősorban az ő nevéhez fűződik. Férje távollétében nagy-nagy hozzáértéssel kormányozta és gyarapította birtokukat, nevelte gyermekeiket, kórházat épített, kiépítette a sárospataki iskolát, és a kor legnevesebb tanárait hívta Patakra. Mélyen vallásos, örökké másokért tevékenykedő alakját nagyon nagy tisztelet övezte. Férje, mindenben kikérte véleményét. Házasságuk alatt Sárospatak szinte maga is önálló kis fejedelemséggé vált. A regény középpontjában a házaspár élete, egymás iránt érzett szeretete és hűsége áll, de hiteles képet kaphatunk Bethlen Gábor politikai törekvéseiről, küzdelmeiről, érdekes adalékokat olvashatunk első felesége, Károlyi Zsuzsanna alakjáról, a csapodár és könnyelmű második feleségről, Brandenburgi Katalinról és a kor számos ismert főuráról, prédikátoráról, Bethlen Istvánról, Kemény Jánosról, Szenczi Molnár Albertről és még sok-sok közismert történelmi személyről. A könyv folytatása Örök társak címen jelent meg, és Rákóczi György fejedelemségének éveit majd annak halála után Lorántffy Zsuzsanna utolsó pataki éveit mutatja be. Mindkét művet mély vallásos szellem, és református szemléletmód hatja át.