Lázadó angyal

Különös idegen tűnik fel a környéken. Jövetelét rémlátások kísérik, a tehén kétfejű borjat ellik, apa és fia meghasonlanak egymással, elválaszthatatlan jó barátok egyszer csak gyűlölködve esnek egymásnak... Aztán fordulatot vesz a történet és epés gúnnyal mutatja be képzeletbeli kisvárosának társadalmi életét. Mindaz, amit a mese elmond, akár napjainkban is megtörténhetne. A természetfölötti történetmozzanatok és reális a reális mindennapi mese szálai mellett sejtetve, félig kimondva megjelenik egy harmadik szál a regényben: kell legalább egyetlen erkölcsileg tiszta emberi lény, hogy útját lehessen állni a gonosz ártalomnak. Fenntartva annak igazságát is, amit a regény a szatíra nyelvén beszél el, a Lázadó angyal végül nem a lázadás és háborúskodás, hanem a keresztényi megbékélés és kiengesztelődés története. A kegyetlenség fölé magasodik a szelídség szelleme. Erről szól a Júdás című novella is, amely első megjelenése óta kísérője, részben magyarázója a regénynek. Történetének ideje 1507, helye pedig egy város, ahol éppen egy passiójáték előadására készülnek.