Látomás és indulat a művészetben (4., javított kiadás) - Füst Milán

TARTALOM Előszó 17 Előszó a második kiadáshoz 21 Első előadás 23 Filozófia és naivitás 25 A három filozófiai főkérdés 26 A szépség vizsgálata 27 A Kant-féle érdektelenség 28 Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent 28 Kielégülés a szépségben 29 Mi az a tetszés? 29 A tetszés mint élettani jelenség 30 A stendhali meghatározás 30 A művészet eredetének melankóliás elemei 32 A szépség mint erkölcsi előzmény 33 A szépség intenzitása 33 A szépség önzésünknek is jót ígér 33 A valóság szépségei és a művészetéi 35 A művészet mai kritériumai 37 A művészet kritériumai az Újkorban 37 Az építészet, mint különös művészet 38 A szemlélet és a gondolat határtalansága 40 A világ megismerhetőségének határtalansága 40 Előlegezett konklúziók a gondolkodásban 41 Vélemény: stagnálás a gondolkodásban 41 Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában 42 A dedukció praktikuma 43 A praktikus szemlélet jogosultsága 44 A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz 44 Művészet és életismeret 45 Hitetlenség a képzelettel szemben 46 A művészet gyönyörködtessen 47 A művészet eredete: utánzás? tükröződés? 48 A testünk díszítése 48 A testi szépség feledteti a test használhatóságát 49 Lappangó fantáziák 50 Képzeletben kijavítjuk életünket 51 Képzelgések folytán való kielégülések 51 Tökéletlen élmények kijavítása 53 Az élmények feláldozása 53 Műkedvelők és riporterek élményhűsége 54 L'esprit d'escalier 54 Gyónás. A tények ereje 55 A művészet: határtalan korrektúra 56 Sérülteké a művészet 57 A művész és a nélkülözés 57 Művészet és elmúlás 58 Múlt és jövő: merő irracionalitás 59 A maradandóság illúziója 59 Emlékezet és maradandóság 59 Tiltakozás az elmúlás ellen 60 A közlés eredendő szükségessége 61 A funkckió öröme 62 Hiúság 62 Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs 63 Második előadás 65 Az első előadás összefoglalása 67 Élmény és művészet 67 Valóság és művészet nem keverhető össze 68 A világ nagy egysége és a kompozíció 69 A festmények kerete és a szobrok talpazata 72 A szobrászat és a valóság 73 Az élmény alkotó-elemei 73 Élmény és szóbeli előadás 73 A lét birtokolhatatlansága 74 A lélek jelene 75 A valóság a képzelet műve 76 A képzelet struktúra-kedvelő 76 A képzelet összefoglal 76 A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus 77 A képzelet optimikus hajlamai 78 A valóság ingerei 79 A valóság rekonstrukciója élőszóban 79 Túlzás és mértékletesség az előadásban 80 Az előadó tárgyilagossága 80 A hazugok művészete 81 Kép és indulat 81 Az előadó személyisége a rekonstrukcióban 82 A szavak sorsa 82 Írásban való rekonstrukció 82 Szónoklat gyorsírásban 83 Gesztusok kifejezése szavakban 83 A valóság hatástalan a művészetben 84 Amit elhiszek, az még nem szép 84 A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre 84 A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben 86 Közbenső összefoglalás 86 Élményeink tükre-e művészet? 87 A valóság művészi kompozíciói 88 Az elhallgatások praktikája 88 A szobrászat külön világa 88 A képzelet szereti, ha maga teremt 91 Rejtélyességek 91 Illúziók 91 Egy érzéki részlet az egész helyett 91 Túl sok részlet elképzelhetetlen 92 Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet 92 A képzelet szabad lengése 93 Káprázatainkat elhisszük 94 A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei 95 Káprázat egyes jelek alapján 96 Utánzás és művészi utánképzés 96 A képzelet ingerlése 97 A művészi ábrázolás túlzása 97 Kezdeti ellenállás a művel szemben 98 Az átélés erkölcsi okai 98 Az átélés attraktív okai 99 Önzés okozta átélés 99 Az átélés hatásai 99 "Te én vagyok" a művészetben 100 Váltakozó azonosulás 100 Ki kivel azonosítja magát? 101 A szép és jó összefüggései. Intrikusok 102 Önzés és erkölcsi parancs 103 Az erkölcsi parancs célszerűsége 104 A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény 105 Minden földi evangélium az elesetteket védi 106 Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs 106 Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai 107 Az erkölcsi parancs és hiúságunk 107 Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye 108 Az erkölcsi parancs öncélúsága 108 Az öncélú jóság irracionalitása 109 Az erkölcsi parancs kivitele 110 Bűnözőkkel való együttérzésünk 111 A világrend képzeletének fontossága 112 Rend után vágyunk a műalkotásban is 112 Alapvető erkölcsi tétel a műben 113 A Machbeth hidege 113 A kép szégsége és a bűn 113 A komikum és gúny, mint képcsökkentés 114 A nevetségesség művészetellenes pricípiumai 115 A "nevetséges" az értelem ingere 115 Humor és páthosz 117 Indulatos gúny, mint nagy művészet 117 Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga 118 A művészet keletkezésének tragikus ingerei 118 A boldogság rossz téma 119 A boldogság: veszteglés 120 A sérült váza példája 120 A szenvedély nagyobb felületet mutat 121 Harmadik előadás 123 A második előadás összefoglalása 125 Kultúra és civilizáció 127 Kultúra és műveltség 128 Nép és artificiális kultúra 128 A munkásság kultúrája 128 A kultúra tanításának szükségessége 129 Hamann a művészetek ősiségéről 129 A művészet kezdetei 130 Hamann az angyalok nyelvéről 130 A kifejezés a létezéshez képest hamisítás 131 A létezés beszéde az angyali nyelv 131 Hamann a jelenések hatalmáról 132 A látomás gyönyöre és a jelen idő 132 Vegetatív egzisztenciák és a látomás 133 Vegetatív egzisztenciánk és a zene 134 Vegetatív egzisztenciánk és a tánc 136 A költői művek, különösen a líra külön világa 137 A gondolat és a szív 140 Az értelem küzdelme az állattal 140 Az értelem tesz emberré 141 Az értelem küzdelme tesz emberré 141 Az értelem túlbecsülése 141 A logikai rend vágya 142 A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben 142 A szépség ősi követelménye 143 Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend 143 Az absztrakciók logikus tisztasága 143 Az absztrakció anyagtalansága 144 A művészetben gondolatot keresni 144 Az állati és emberi figyelem örömei 145 A hallucinatív öröm más, mint az értelemé 146 Vegetatív szisztémák gyönyörei 146 A művészet becse 147 Művészet és naivitás 147 Konkrét legyen a kép 148 Poe Edgar a művész hatásvadászatáról 149 A részletek értéke 149 A képzelet autonómiája 150 Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek 150 Igéző részletek 151 Sok részlet helyett egy-egy 151 Nem szükséges sokat látnunk egy alakból 152 Hamis ítélkezés a művészetről 153 Megint az élmény iránti hűségről? 155 A megfigyelések túlértékelése 155 Lélekanalízis határai az irodalomban 157 A lélek indulatmeneteinek kifejezése 158 A szív idézete: líra 159 A mások érzéseinek kifejezése 159 Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri 159 Meghatottságunk rászed minket 160 Átélni más, mint elhinni valamit 161 A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat 161 A lélek jelenjen meg testi formában 163 A mélységek, - die Tiefe 164 Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni 164 Mikor éli ki magát a kép? 165 Mi az életteljesség? 165 A művészet életet-igenlő tendenciája 166 A megfigyelések sora még nem élő szervezet 167 Ami és, az egységesen jön létre 167 A művész ihlete nagyrészben egységérzés 167 Negyedik előadás 169 A harmadik előadás összefoglalása 171 A vázlatkönyv jelentősége 172 Lélekzetvételi periódusok 172 Az elbeszélés tempója. Periódusok 173 A lavína példája és a lassúsági határ 174 Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői 175 A lendület struktúrát hoz létre 176 Egyéni példa a lendület szükségességéről 177 A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban 178 Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra 180 A szervezet beszéde több, mint az akaraté 181 A szervezet beszéde több, mint a kicsi 181 Dickens bőséges termése 182 Dosztojevszki bősége 182 A regény állítólagos aranykora 183 Utánozni csak a gyengeséget lehet 183 A pszichológizálás százada 184 A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése 184 Művészi mesterfogások 186 Puritanizmus a szépség halála 187 Puritanizmus és egyszerűség közti különbség 188 A szorgalom elfajzott regényei 188 Világnagyságok a riportázs szolgálatában 189 Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt 190 A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e? 190 A szépség életkor szerinti változásai 191 A szépség-ideál változásainak egyéb okai 193 A torz iránt való hajlamunk 197 A torz iránt való hajlamunk eredete 198 A szép és csúnya változó koordinátái 199 A művészi látás irányító hatásáról 201 A torzítás helye a művészetekben 202 A mozgás csakugyan életet jelent-e? 203 Életet képzelünk bele az élettelenbe 203 Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk 204 Ötödik előadás 207 A negyedik előadás összefoglalása 209 A gépiesség, mint ideál 210 Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak 211 A gépisség lelkesítő hatásai 212 Gépiesség az életformánkban 213 Az új építészet a szabályosság szolgálatában 213 A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem 214 A képzelet struktúrái 214 Az értelem struktúrái 215 A képzelet életteljes princípiumai 216 Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad 216 Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak 216 Példák a szenzibilizációra 217 További példák a szenzibilizációra 218 A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi 218 A valóság kötelezi képzeletünket 218 Szenzibilizáció és hiperesztézia 219 Mi a szenzibilizáció? 219 Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára 220 Művészet és értelem 221 Esszé-kultúra 222 A zenei tanulmányról 223 A képzőművészeti tanulmányról 224 Az irodalmi tanulmányról 225 Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé 226 A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni 226 A lélek alighanem mindent élővé változtat át 227 A szavak hallucinatív hatásánk fokozása 227 A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje 228 Nem hinni kell a szót: átélni 228 Ami dallamos, az jobban átérezhető 228 Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető 229 A szó érzéki ereje környezetétől is függ 229 Az egységes kompozíció hatása a részletre 231 Az élmény és műalkotás kapcsolata 231 Riporter, műkedvelő, művész 231 Fell kell áldozni az élményt a szépség javára 232 Életrajzok és önéletrajzok 232 Az élményből esetleg semmi se marad 233 A művészet önkénye 233 A természet utánzása-e a művészet? 234 A művészet, mint öncél 235 A művész számra minden létező a művészetért van 235 "Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak" 236 "Nem a való hát: annak égi mása" 237 A valóság megszépítése 237 A hős rokonszenves-e? 238 Az író rokonszenves-e? 239 Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon 239 Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva 240 Hatodik előadás 243 Az ötödik előadás összefoglalása 245 A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja 246 A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata 246 Pieter Breugel szörnyetegei 246 Az önző képzelet tematikus attrakciói 247 A szörnyűségek tamatikus határai 248 Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása 249 A mű szépsége különválik-e a témájától? 251 Tibeti lélektan 252 Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira 257 Egyéb attraktív elementumok 258 Szörnyűségek attraktív elemek nélkül 259 A leggyötrőbb olvasmány példája 259 Raszkolnyikov álma a lovacskáról 260 A realizmusról általában 261 Naturalizmus és verizmus 264 Az érdekeségről általában 267 Az akció érdekességéről 268 A valóság és művészet egyforma érdekessége 268 Az érdekesség durva pillérei 269 Ami csak érdekes, az még nem szép 269 A ponyva és a műalkotás érdekessége 270 A Lear kiály érdekessége 270 Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja 271 Naiv és nem naiv-költészet 272 A naiv elbeszélés és a mese édessége 273 Naiv intrikusok, naiv bonyodalom 274 Erkölcsi tétel a naiv művészetben 274 Szórakozás a naiv művészetben 274 A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete 275 A naivitás egyes ismérveiről 277 A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése 279 A lovacska halálának érdekessége 280 A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége 281 Az indulatok természetéről 281 Gyötrelmes történet feszültségek nélkül 283 A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre 285 A megszokás veszedelme 285 A csoda lelki előfeltételeiről 285 A gyermek számára a jelenség: jelenés 286 Renenerálódó figyelem 286 Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet 287 A szavak csengésének hiperesztéziája 288 A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet 288 A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása 288 Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása 289 Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak 290 A hasonlatokról 290 A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben 290 A hasonlat, mint lendületi periódus 291 A hasonlatnak erénye a tökéletlenség 292 Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája 292 Hetedik előadás 293 A hatodik előadás összefoglalása 295 Még további példák a hasonlatosság erejéről 297 A beszédszerű írói előadás jelentősége 297 Az improvizációról 299 Példa a végleges modellálásra 299 Példa a bizonytalanabb modellálásra 299 További példák a habozó, bizonytalan előadásra 300 A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája 301 Képzelet és ideiglenesség 303 A status nascendi nagyobb hatásáról 303 A lélek változó és mozzanatos természete 304 A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi 305 Amorf emlékjelek a struktúrákon 305 Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai 306 Vázlatosak és tökéletesítők 308 A dionűzoszi és apollóni művészet 309 Rögtönzés az akusztikus művészetekben 310 Újdonságok a művészetben 310 A látomás újdonságairól 311 A meglepetés mint újdonság 312 A hirtelenség hatásai 313 A régi szóképek eredetéről 313 Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése 314 Az újdonság múlékony hatása 314 Az újdonság, mint művészettörténeti érték 315 Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség 315 A mindenáron való eredetiség vágya 316 Az újítés érdeme elenyészik 317 A mű fennmaradásához szerencse is kell 317 A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít 318 Nagy művészek, akik nem voltak újítók 318 Epigonizmus 319 Újdonság az életszemléletben 319 A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság 320 A szónak érzéi és értelmi határairól 321 Tipikus kép és fogalmi kép 322 Szimbolum és allegoria 323 Nyolcadik előadás 325 A hetedik előadás összefoglalása 327 Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása 329 Az államfenntartók és a művészet hatalma 329 Új szemlélet új látomás nélkül 330 Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon 331 Az egyéni forradalom revíziót jelent 332 A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete 332 A konzervatizmusról 333 Az ideális konszervatizmus érték-védelme 334 A konszervatizmus önző motívumai 334 Az öregség konszervatizmusa 335 A revízió átértékelései 337 Amit destrukciónak neveztek el 339 A megalkuvások szükségszerűsége 340 Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája 340 Új világszemlélet mint kaland 341 Értelmi elemek a művészetben 343 Példa a direkt jellemzésre 343 Az értelmi jellemzésről 344 A vélemény: értelmi jellemzés 345 Véleményünket közölni: nem művészet 345 Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból? 346 Az állandó jelenítés kibírhatatlan 347 A novellista állandó jelenítési vágya 347 Az értelem szava néha pihentetően hat a műben? 348 Az írónak és hőseinek értelmisége 349 Shakespeare gondolati periódusai 350 Kilencedik előadás 353 A nyolcadik előadás összefoglalója 355 Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban 357 Michael Kohlhaas 357 Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők 358 A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban 359 A szóbeli jelenítés korlátai 360 Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja 361 A művészek értelmiségéről 362 Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak 362 Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek 364 Tolsztoj és a törvény 366 A Kreutzer-szonáta 367 A művész figyelme konkrétumokra irányul 368 Figurák 369 Az író kíváncsiságának szkematikus képe 369 Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei 370 Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei 371 A gondolkodó szkematikus képe 372 A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei 372 A vízió és gondolat antagonizmusa 373 Az absztrakcióra való képesség és a vízió együttes adománya 374 Újra Shakespeara gondolatairól 375 Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában 375 Tolsztoj jósága vízióban 376 Az ideák művészete 377 Stilizálás és szimbólika 377 Az ideát konkréten megmutatni 378 Az ideát újból vérrel itatni 378 Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség 379 Esztéta-lelkek a stilizálás világában 380 Képzőművészeti stilizáció 380 Külső és belső szemlélet 381 Tizedik előadás 383 A kilencedik előadás összefoglalása 385 Az elképzelés határairól 386 A végtelen elképzelés lehetetlen 387 A matematikusok képzelete 387 Hipotézis és képzelet 387 A gyászoló színésznő és a modellje 388 A gyászolók színészete 389 A művészi teremtés lelki feltételeiről 389 Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés? 389 Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni 391 A levertség nem teremt 391 Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell 391 Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is 393 "Túlságosan fáj. Nem megy." 394 A tudatos akarat árt az alkotásnak 394 Feladatok a művészetben 395 A művész erőfölöslege 395 Gyermeki kedély és a művészet 396 A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben 397 A nem-tragikus élmények szükséges távlata 398 Az életképesség szükséges távlata 399 Az emlékezés optimális távlata 400 A múlt nagy távolságai 401 A történelmi művészetről 402 Történelmi hűség 403 A történelmi rekonstrukció módjai 403 A régmúltak legendái 405 Kellemes élmények túlságos közelsége 406 A káosz és elrendeződése 406 Latens emlékezés 407 Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara 407 Az ihlet és a latens emlékezés 407 Tizenegyedik előadás 411 A tizedik előadás összefoglalása 413 Az indulatokról és indulatmenetekről általában 414 Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai 416 Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek 417 Az indnulatok automatizmusa 417 A mi néger zenéink jellemzése 420 Az indulatok szeretik az ismétlődést 422 Az indulatok lefolyása 423 Gazdátlan indulatok 426 A periódus forma-alkotó 427 Az indulat dalol 428 Mi szeretjük indulatainkat 430 Indulat és érzelem 431 Az indulati készség polarizációja 432 Indulatmenetek látomás nélkül 433 Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet 434 A dal melodikája 442 Periodicitás és préformáció 444 Periodicitás és ritmus 449 Szabad vers és indulat 451 Tizenkettedik előadás 453 A tizenegyedik előadás összefoglalója 455 Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése 457 Az illusztráció jelentősége 458 A rossz vers mint jó zenei szöveg 459 Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége 460 Gondolatok zene útján való kifejezése 461 A pátoszról általában 461 Értelem és indulat 462 A szillogizmus eredete 463 Dal-forma és szillogizmusz 464 Az egész anyag bölcseleti összegolalása 467 A világ egységéről részeinek összefolalásáról 468 A gondolat és művészet rendjének közös eredete 471 A művészet és a rend 472 Az értelem és indulat együttes rendje 473 Az élő-beszéd periódusai 473 Az elbeszélő próza periódusai 475 A gondolat-ritmus rotációja 476 Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása 479 Mikor bánik tehetségével jól a művész? 479 A művész legsajátosabb hangvételéről 480 Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet? 481 Ki a művész elképzelt olvasója? 482 A tizenkettedik előadás összefoglalója 483 Utóhang 485 Kis Pintér Imre: Néhány megjegyzés az új kiadáshoz 489