Közoktatási szakértők kézikönyve

FÜLSZÖVEG "NAT-TAN"? Sokáig ízlelgettük ezt a megnevezést, amelyet végül Is e sorozat címéül választottunk. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy pontosan kifejezi a sorozat célját: szakmai segítséget nyújtani a Nemzeti alaptanterv implementációjához, működőképessé tételéhez, avagy ahogy ezt régi beidegződéseinkre támaszkodva, de némileg félrevezetően mondogatjuk, "bevezetéséhez". A hosszú éveken át zajló NAT-vita lezárult. Meggyőződésem azonban, hogy az igazi, ha úgy tetszik, § "gyakorlati" NAT-vita csak most kezdődik. A NAT jogi legitimációját követnie kell e gyakorlati legitimációnak. A NAT mindaddig csak jól vagy rosszul sikerült dokumentum, ameddig az iskolák életét valóságosan szabályozó iskolai pedagógiai programokban, helyi tantervekben nem kel életre. A NAT mellett elkötelezett szakma és az alaptantervvel szabályozni kívánó oktatási kormányzat igazi felelőssége, hogy a NAT kötelező alkalmazását megelőző, a felkészülésre szánt három óvoda milyen szakmai hátteret és szolgáltatást képes kínálni az iskoláknak. E felelősségből az Országos Közoktatási Intézet új alapító oklevelének megfelelően vállalja a ráeső részt. Feladatunk kettős. Egyfelől biztosítanunk kell a NAT iskolai alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges és az Iskolák számára könnyen hozzáférhető tantervi kínálatot. Másfelől elő kell segítenünk a NAT működőképességét biztosító szakmai kompetenciák növelését, fejlődését. Ez utóbbi feladat megoldásához kívánunk hozzájárulni a NAT-TAN sorozatban megjelentetett kiadványainkkal is. A NAT-TAN sorozat szerkesztésekor ezt a bizonyos szakmai kompetenciát igyekszünk tágan értelmezni. A sorozat a tantervelmélet, a nemzetközi összehasonlítás, az egyes műveltségi területek értelmezésének problémáit egyaránt a "nat-tan" részének tekinti. A sorozat központjába azonban mégis a "hogyan készíthetünk iskolai pedagógiai programot?", "hogyan válasszunk, illetve készítsünk helyi tantervet?", "melyek a kritériumai a NAT-konformitásnak?", "miben áll a szakértő feladata?" És ehhez hasonló, a gyakorlati alkalmazással összefüggő kérdésekre adható válaszokat, megoldásokat kívánjuk állítani. Válaszokat, megoldásokat, mert a sorozat szerkesztőjének is szakmai meggyőződése, hogy e kérdésekre nem csak egy, hanem minden esetben több eltérő és mégis egyaránt releváns válasz adható. Kérem a legszélesebb értelemben vett szakmát, támogasson bennünket, hogy a sorozat céljai megvalósulhassanak. Segítsen szakmai kritikával és szerzőként, az iskolák, az iskolafenntartók és használók felkészülését hatékonyan segítő kéziratokkal. A NAT csak akkor lehet sikeres, ha az egész szakma munkálkodik működőképessé tételén. A NAT "megtanulását" segítő "nat-tan" pedig akkor érheti el célját, ha a szakma átvitt és konkrét értelmében vett megírását saját feladatának tekinti. A sorozatszerkesztő Vissza TARTALOM Benedek István KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐK KÉZIKÖNYVE ELŐSZÓ 6 ÖSSZEFOGLALÁS 8 BEVEZETÉS 10 1. SZAKÉRTŐ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 12 1.1. A szakértői tevékenység idősíkjai 14 1.2. A szakértői tevékenység jellemzői 15 I 1.2.1. Szubjektív 15 1.2.2. Preventív 16 1.2.3. Szummativ 16 1.2.4. Orientatív 16 1.2.5. Alternatív 16 1.2.6. Kommunikatív és konzultatív 17 1.2.7 Innovatív 17 2. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG TÖRVÉNYI BÁZISA 18 2.1. Ellenőrzési jogosultság 34 2.2. A szakmai és törvényességi ellenőrzés 35 2.3. Szakértő az ellenőrzési rendszerben 36 3. A KÖVETELMÉNYEK, ELVÁRÁSOK RENDSZERE 40 Szakmai ellenőrzés neveléstörténeti áttekintése 40 3.1. A szakértő saját követelményei 53 3.1.1. Az önmenedzselés 54 3.1.2. Kapcsolatteremtés 55 3.1.3. Konfliktus- és problémakezelés 56 3.1.4. A munka hatékonysága 56 3.1.5. Naprakészség 57 3.2. A megrendelő követelményrendszere 61 3.2.1 Az időbeliség 63 3.2.2. A szakmaiság 63 3.2.3. Az írásbeliség 64 3.2.4. A diszkréció 64 3.2.5. A távlatosság 64 3.3. A szakmai szervezetek, egyesületek, szövetségek szolgáltatók követelményrendszere 65 3.3.1. A nyilvánosság 65 3.3.2 A szakmai közélet 66 3.4. Követelmények, korlátok, választási lehetőségek 66 3.4.1. A követelményháló 67 3.4.2. A korlátok hálója 68 3.4.3. Választási lehetőségek 68 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGAI 71 4.1. Az óvodában 73 4.2. Az iskolában 77 4.3. A kollégiumban 84 4.3.1. Kollégiumi nevelés funkciói 85 4.3.2. A kollégiumi nevelés tevékenységszerkezete 87 4.4. A pedagógiai program vizsgálatának szempontjai 90 4.4.1. Feltételrendszer 91 4.4.2. A térség közoktatás-politikai prioritásai 92 4.4.3. A tartalmi szempontok, követelmények érvényesülése 92 4.4.4. Képesítés, vizsgarend, átjárhatóság 92 4.4.5. Szervezeti, szerkezeti struktúra 93 4.4.6. A tanulók fejlesztése 93 4.4.7. Fejlesztőhatás, távlatosság 93 5. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG MÓDSZEREI, MÉRÉSI, VIZSGÁLATI TECHNIKÁK 94 5.1. A SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT MUNKAFÁZISAI: 95 5.1.1. A felkészülési szakasz 95 5.1.2. Konzultációs szakasz 97 5.1.3. Ütemezési szakasz 97 5.1.4. Tényfeltáró szakasz 98 5.1.5. Egyeztetési szakasz 98 5.1.6. Rögzítési szakasz 99 5.2. méréstipológia és eszközei 99 5.2.1. A tudásszint mérése 102 5.2.2. A képességek mérése 105 5.2.3. A neveltségi szint mérése 107 5.2.4. A pedagógiai értékelés fázisai 115 5.3. Kutatás-módszertani alapfogalmak 117 5.3.1. Alapsokaság és mintavétel 118 5.3.2. A mérés elmélete és a kvantitatív mérés a pedagógiában 119 5.4. A felmérési adatok pedagógiai elemzése 121 5.4.1. A leíró vizsgálat 122 5.4.2. Magyarázó jellegű vizsgálat 122 5.5. Nevelési, didaktikai módszerek szerepe a pedagógiai ellenőrzésben 122 5.5.1. A nevelési módszerek osztályozása 123 6. A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE 126 6.1. A szóbeli jelentés 127 6.2. az írásos jelentés 128 6.3. Formai követelmények 129 6.4. Az írásbeli szakértői jelentés szerkezete 129 6.4.1. Összefoglalás 130 6.4.2. Bevezetés 131 6.4.3. A tartalomjegyzék 131 6.5. A probléma hátterének ismertetése 133 6.6. A probléma leírása, a tények ismertetése 133 6.7. az ellenőrzés (vizsgálat) céljainak megfogalmazása 136 6.8. az alkalmazott módszerek ismertetése 137 6.9. A problémák elemzése i 137 6.10. Magyarázatok, következtetések 138 6.11. Megoldási javaslatok, alternatívák 139 6.12. Táblák, ábrák, függelékek és ezek jegyzéke 140 6.12.1. Tények és vélemények 143 FELHASZNÁLT IRODALOM 144 ÁBRÁK JEGYZÉKE 147 A HASZNÁLT FOGALMAK, SZAVAK MAGYARÁZÓ JEGYZÉKE 148 MELLÉKLETEK 152 1. a közoktatással kapcsolatos országos intézmények 152 2. Megyei Pedagógiai Intézetek 153 3. Szakmai szervezetek, társaságok, szövetségek, kamarák 156 IRODALOMJEGYZÉK 161 Pőcze Gábor Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők 183-200