Közigazgatási jog - Különös rész

A magyar közigazgatási jog különös részét európai uniós kitekintéssel feldolgozó első tankönyv 1999-ben, a csatlakozási tárgyalások második évében jelent meg az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének gondozásában. A szerzők és a szerkesztők akkori célja az volt, hogy bemutassák a legfontosabb szakigazgatási ágazatok sajátosságait és jelezzék a hazai közigazgatási rendszer átalakulásának - az uniós csatlakozással is összefüggő - várható új tendenciáit. A tankönyv következő kiadásáig eltelt időszakban történelmi léptékű változások történtek. Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja lett. A tankönyv legutolsó átdolgozott kiadás óta eltelt időszakban a közigazgatás ágazati joganyaga oly mértékben átalakult, hogy az indokolná egy új tankönyv kiadását. Ugyanakkor az új Alkotmány elfogadása esetén az államszervezeti és a közigazgatási jogi szabályozásban alapvető változások várhatók, aminek a részleteit ma még nem látjuk. Ebben a helyzetben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszéke arra vállalkozott, hogy szűkített tematikával egyetemi jegyzetet jelentessen meg, mely a közigazgatási jog különös részének fontosabb ágazatait tárgyalja. A közigazgatási jog különös részét tárgyaló új jegyzet először az Európai unió és a tagállami közigazgatási összefüggéseit vizsgálja. Ezt követően tárgyalja a gazdasági közigazgatás néhány ágazatát, majd humán szolgáltatások igazgatását, végül a rendészeti és védelmi igazgatás legfontosabb ágazati kérdéseit. A fogalomhasználat és a jogági terminológia kialakítása során követtük a ,,Magyar közigazgatási jog. Általános Rész" című tankönyvben már megismert kereteket.