Koportos

"Mind a Koportos-ban, mind más témájú írásaimban azt próbálom bebizonyítani, hogy minden embernek megvan a maga - lenni vagy nem lenni - kérdése, az emberi élet természetes kísértője ez, s nem függvénye semmiféle rangnak, státusnak vagy éppen foglalkozásnak" - írja kisregényéről a szerző, akit 1977-ben József Attila-díjjal tüntettek ki. A fiatal író balladai tömörséggel három nap történetét meséli el. Az élet perifériájára szorított embert ábrázolja, aki most tanul gondolkozni, amikor szembetalálkozik élet és halál kérdésvel. A három nap három emberfeletti próba elé állítja Balog Mihályt - a regény cigány hősét - , s a víz partján, összeverten, ájulásból éled, rádöbben: " Igaza volt a tanyasi embernek: a halál bennünk van. Most már ismerem és tudom én is. Tudom, nem menekülhetek előle. Megváltás is lenne, ha most jönne, csak lejjebb kellene menni. Belépni a hideg vízbe..." Balogh Mihály igazán itt ébred rá ember voltára: a halállal szembenézve, vereségei után is az életet választja.