Kölykök a júdásfa alatt - Szabó Éva Rebeka illusztrációival

Részlet a könyvből: "Tűzött a nap a kertre. A széles lapulevelek alatt surrogott a víz, Orsolya a kövön ült, nem messze a pataktól. Szerette a lassú és fényes nyári délutánokat. Vége, vége a korlátoknak, vakáció következik, a szüntelen szünet, szabadon! Fenn a mogyoróbokornál madarak röpültek, a napégette föld finoman, kesernyésen illatozott a tenyere alatt. Már majdnem azt mondta... de valamitől kicsit mindig szorongott. Most attól: ha kimondja azt a szót: "boldogság", akkor szétporlad, min a tenyerén a rög. Cipője orránál megmozdult a talaj: miniatűr vulkánkitörés lassított felvételen. A porhanyós morzsalék följebb türemkedett, vakondok igyekezett fölfelé a kertbe. Orsolya megmozdult. A földkupac növekedése megállt, a vakond visszahúzódott a mélybe. - Nem vagy nagylegény! De miért is mondana ki ilyeneket, hogy "jó érzés", "boldogság"? És ha mégis, akkor kinek, kivel lehetne közölni ezeket a foszlékony semmiségeket? Vissza Fülszöveg A bozontos kert sarkában áll a lila fürtös júdásfa. Ez alatt szeretnek a kölykök tanyázni: Orsolya, Moncsi meg négy fiúpajtásuk. Hanem az a nyár - és ez a könyv - tele van kalanddal. Kirabolják a közeli kápolnát - a kölykök a kincsrablók nyomába erednek, és ketten közülük a rablók fogságába is esnek. Fürdenek és csónakáznak a Niké-tó vizén - rájuk tör a vihar, egyikük majd megfullad, másikuk életmentővé válik hirtelen. Régészek érkeznek a faluba - hőseink csatlakoznak hozzájuk, s az ásatások eredménye: titkos alagút és honfoglalás kori sír. A kölykök táncolni tanulnak egymástól, és közben föl-föllobban a kamaszszerelem. A szertelen Moncsi ezen a nyáron megtanul komoly könyvet is olvasni s elmélyülni Mozart zenéjében. Az ismert pszichológus-írónő, több ismeretterjesztő sikerkönyv szerzője az ifjúsági prózairodalom berkeibe tett kirándulása során sem tagadja meg korábbi önmagát: különös hangulatú regénye nemcsak kalandokat tartalmaz, hanem igényes lélekrajzokat is.