Előszó
Helytörténeti munkát tart kezében a tisztelt olvasó: Kiskőrös város monográfiáját. Valamennyien tudjuk, nemzeti önismeretünk, önbecsülésünk meghatározóan fontos része: múltunk ismerete. Mégsem ismerjük. Pedig olyan időszakban, amikor a magyar társadalom - történelme során ki tudja hányadszor - nehéz terheitől kíván megszabadulni, hogy utolérje a fejlett világot, különösen fontos meghallani elmúlt évszázadok üzenetét. Ma is hamarabb rácsodálkozunk az ipari robotokra, az autócsodákra, a nálunk boldogabb nemzetek teljesítményeire, mint önmagunk korábbi eredményeire.
Mi magyarok mindig is úgy voltunk, hogy kerestük történelmünket, helyünket, igazságunkat, hőseinket. Példát pedig inkább külföldön találtunk évszázadok óta. Ne csak a külföldi teljesítmények inspiráljanak! Sarkalljanak bennőnket elődeink okos cselekedetei is. Zaklatott társadalmunkban ma is példaerejű az önszerveződésnek az a foka, a számos egyesület, ahogy Kiskőrösön érdeklődése, elkötelezettsége vagy éppen érdeke alapján kis közösségekbe rendeződött a lakosság. Fölélesztése, kiterjesztése ma is közérzetet javíthatna.
Szól ez a könyv az őshonos kiskőrösiekhez, akik elődeik keze nyomát vagy szellemi teljesítményeit ismerhetik meg, és szól az ,,érkezettekhez" akiket az elmúlt évtizedek nagy ,,belső népvándorlása" hozott Kiskőrösre. Van, akinek a gyökereket jelenti, másoknak segít azonosulni azzal a környezettel, ahol él, dolgozik, ahol gyermekei születtek.
Kiskőrösről szóló monográfiának valamennyiünkhöz van mondanivalója, akik igaz hazafiaknak valljuk magunkat. Nemcsak azért, mert a város történelme nemzeti történelmünk része, hanem elsősorban és meghatározóan Petőfi Sándor okán, jogán. Szegényebbek lennénk, ha nem ismernénk, milyen társadalmi, gazdasági, nyelvi, vallási, földrajzi környezetben ringatták bölcsőjét.
Jó szívvel ajánlom tehát a szerzők igényesen megírt munkáját. Miközben megköszönöm Kiskőrös város tanácsának a kezdeményezését és áldozatvállalását, személyiségét építő, hasznos ,,kalandozást" kívánok a kedves olvasónak Kiskőrös elmúlt évszázadaiban. Vissza
Tartalom
Előszó 5
ELSŐ RÉSZ
I. A VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDRAJZI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAI
1. Három levél a kiskőrösi föld őskoráról 9
2. A táj képének kialakulása 19
- Éghajlat 20
- Növényzete és állatvilága 22
3. A város vízrendszeréről 51
II. A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE
1. Kiskőrös: helynevek - dűlőnevek (térkép) 57
2. Régészeti kutatások Kiskőrösön és környékén 59
3. Kiskőrös és környékének benépesülése - A település alakulása a törökdúlás végéig 85
III. ÚJRATELEPÍTÉS, VÁROSSÁ FEJLŐDÉS
1. A Wattay család 95
2. A törökdúlás után 107
- A vidék újraéledése 107
- Az első települők 108
- Nemzetiség - nyelvhasználat 111
- Foglalkozás - életmód 111
- A népesség alakulása a századfordulóig 112
- Népesedési adatok 1904-től napjainkig 114
3. Birtokviszonyok 119
4. A város pecsétjei és címere 127
5. Közigazgatás 1867 előtt 129
6. A közigazgatás tisztségviselői a múltban 137
7. Az 1848-as szabadságharc idején és után 143
8. A gazdálkodás mindennapjai az újratelepítés utáni másfél században 151
IV. KIEGYEZÉS UTÁN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG
1. Az ipar kialakulása 163
- Háziipar, kézművesek, mesteremberek 163
- Az önálló céhszervezet létrejötte, a céhbeli élet 167
- Ipartársulat - ipartestület 174
- Üzemi termelés - a gyáripar kezdete 176
- Mesterek-kisipari vállalkozók 183
2. Kiskőrös közlekedésének története 187
- A régi korok közlekedése 188
- Kiskőrös bekapcsolása a vasúthálózatba 193
- A közutak ügye 197
3. Társadalmi-kulturális élet 205
- Társadalmi egyesületek: Petőfi Kaszinó, Kiskőrösi Olvasó Egylet, Kiskőrösi Népkör, A 48-as Függetlenségi Kör, 207
Ébredő Magyarok Egyesülete és a MOVE 208
Kiskőrösi Keresztény Iparos Olvasó Egylet 211
Kiskőrösi Önkéntes Tűzoltó Testület 217
- Helyi újságok - nyomdák 233
- Mozi 237
- Dalárdák - zenei élet 239
- Sport, testnevelés 243
4. Közoktatás 251
- Kiskőrös első iskolája 251
- A polgári iskola története, Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium 261
- Iparos tanonciskolától a szakmunkásképzőig 269
- Tanyai iskolák 273
Óvodák 211
5. Felekezetek 279
- Baptisták 279
- Evangélikusok 283
- Izraeliták 297
- Katolikusok 303
- Reformátusok 309
6. Egészségügy: Járványok, Egészséges ivóvíz, Táplálkozás, Tisztálkodás, higiéne 313
- A kiskőrösi gyógyszertárak története 321
7. Középületek - közintézmények 325
- Városháza 329
- Nagyvendéglő - vendégfogadó 335
- Szarvas fogadó 339
- Sárkány menház - szociális otthon 343
- Takarékpénztárak, pénzintézetek 343
V. A TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYOK ALAKULÁSA A SZÁZADFORDULÓTÓL
1. Gazdasági-társadalmi viszonyok 349
2. A város gazdasági és ipari fejlődése 385
- Mezőgazdaság, élelmiszeripar 385
- Az állattenyésztés szerepe a gazdálkodásban 393
- Vásárok és piacok 395
- Kiskőrös élelmiszergazdasága, élelmiszeripara 396
- Kiskőrös árutermelő és szolgáltató ipara 400
- Kereskedelem - áruellátás 409
3. Egészségügyi ellátás - szociális gondoskodás 421
4. Oktatás - nevelés - közművelődés - múzeumok 429
5. Kiskőrös sportja 1945. után 435
6. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Kiskőrösi Csoportja 443
MÁSODIK RÉSZ
I. HAGYOMÁNYOK - NÉPSZOKÁSOK - EMLÉKEK
1. Betyárvilág - pusztai élet 447
2. Születés - házasság - halál Kiskőrös életében 461
3. Kiskőrösi parasztházak 508
4. Kiskőrösi népviselet 537
5. Petőfi kultusza szülővárosában 553
II. NAGY ELŐDEINK
- Barra István dr. 591
- Fél Edit dr. 593
- Kiss Béla 594
- Ligeti Károly 597
- Matolcsi Lábos Ferenc 607
- Paulovics István dr. 611
- Revaló Pál 615
- Strassburger István 618
- Szily Dániel 621
- Tóth Lajos dr. 628
- Zalai Szalay László 630
Utószó 633
Irodalom 635
Könyvek 635
Kéziratok, pályázatok 640
Folyóiratok, évkönyvek, napilapok 641
Tartalomjegyzék 647
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
