Királyregények (Mohács - Festett király - Az első Habsburg)

FÜLSZÖVEG "A történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára" - mondja Krúdy, mintegy félre, a kötet egyik regényében. E történelmi regénytrilógiát valóban költő írta; szárnyaló fantáziával, de ugyanakkor hatalmas történelmi dokumentumanyagot is földolgozva és beépítve a mesébe. Súlyos betegség és súlyos pénzgondok árnyékában születtek ezek a regények élete utolsó évtizedében; mindegyik folytatásokban, napilapokban látott először napvilágot. Egy időre elhagyta kedvenc alteregóhőseit, hogy a XVI. századba meneküljön, amelyet - mint írja - "sokban hasonlatosnak ítélek a mai időkhöz". E regénytrilógia is - akárcsak a Hét bagoly, a Rezeda Kázmér szép élete vagy a Zöld ász - a "nagy-nagy regény" helyett íródott, Krúdy megvalósulatlan nagy álma helyett. De talán így egynél több remekművel gazdagodott irodalmunk... A fantázia tágította, de valójában eseménytelen tegnapok helyett e művekben Krúdy a tegnapelőttök krónikásául szegődik; néhány sorsdöntő, történelemformáló esztendő, a mohácsi tragédia, a három részre szakadó ország krónikásává. Hősei sem kortalan, hontalan különcök, álmaikat valósággá hazudó "szellemlovagok"; a Három király trilógia valamennyi szereplője történelmi személyiség volt: többségük az események gyújtópontjában. De Krúdy Gyula nem szobormerevségű történelmi arcképcsarnokot fest; az ő józanul-realista Mária királynője, enervált-hedonista II. Lajosa, férfiasan agresszív Szapolyája megannyi ragyogó, hamisítatlan Krúdy-portré - emberszabású, mégis enigmatikusan különös, megfejthetetlen figura. Krúdy meghitt otthonossággal járkál akár a királyi palota visszhangos termeiben, akár a remete királyné pozsonyi házában, és úgy számol be a királyi ház asztalára tett fogásokról, mintha kedvenc kiskocsmája ételremekeit ismertetné - a részletek krúdys gazdagságával. Gyilkos, leleplező iróniája, a történelem valós mozgatórugóit fölismerő éleslátása megmenti attól, hogy romantikus "nemzeti psalmust" formáljon a mohácsi tragédia történetéből. Krúdy minden olvasója előtt világossá válik, hogy itt nem "nemzeti nagy múltunk" obligát Mohács-siratásáról van szó. A történelmi regényt író Krúdy realista volt, sőt materialista. Trilógiájában egy évszázadokra kiható történelmi lépéstévesztés történetét írta meg - páratlan írói hitellel, nosztalgia nélküli, szkeptikus bölcsességgel. Történelmi szembesítés ez a javából; e szempontból különös módon földönjáróbb a legjellegzetesebb Krúdy-műveknél, de az ihlető élmény itt is ugyanaz: a "kizökkent idő" drámája. Vissza TARTALOM Mohács vagy Két árva gyermek vergődése Mária Két menyasszony 7 Hogyan házasodnak a királyok? 18 Utazás Magyarországba 1521-ben 35 Lajos Mátyás király tróntermében 65 A házasság a trón fényében és árnyában 79 Pénz beszél, kutya ugat 94 A mohácsi pénz Mária üzletet köt 121 A rákok 136 A király menjen a másvilágra uralkodni... 152 A király íródeákjának jegyzetei Mária utolsó estéje Budán 175 Hol vagy, Lajos király? 179 A tót király 184 Festett király A tokaji szüret 193 A vajda éjszakája 218 A pozsonyi kifli 228 A pozsonyi ház fülei 251 Máriának nincs egy fillérje 279 Mária sorsa jobbra fordul 288 Mária tanácsért indul halott férjéhez 301 A holt király panasza 309 Utolsó fejezet: János király választása 341 Az első Habsburg Az özvegy királyné: Magyarország szegényasszonya 355 A szegényasszony vendégei 360 Új urak és új zsidók a szemhatáron 365 A német már nem fér a bőrében 370 Ne szegezzétek ki az ágyúkat 375 Hol vagyunk még az utolsó szótól? 381 Hosszú esték 387 Kópja - de nem kapja 393 Ferdinánd 398 Királyválasztás Pozsonyban 404 Tomori királyt választ 409 A pozsonyiak sója 415 Ferdinánd és a jó spanyol aranyak 421 A királyné többé nem tud nevetni 426 János király éji látogatása 432 Mária utolsó találkozása János királlyal 437 A vicekirályné 443 Hamis eskü a királynéért 448 Podvinyay meglendíti a történelem kerekét 453 A dolgok kiegyenesednek 459 Lajos király utolsó látogatása a föld felett 464 Tájékoztató 471