Kilenc sugara van a Napnak

Sabine mindig is kilenc sugarú Napokat rajzolt. Ösztönösen tudta, hogy nem fogja megérni kilencedik születésnapját. Azzal kezdődött az egész, hogy ötéves korában minden látható ok nélkül időnként elájult. Anyja mélységesen aggódik érte, és azonnal orvoshoz viszi. A gyermekorvos semmit nem talál, a gyermekneurológus pedig rossz diagnózist állít fel. Sabinét azonban hamarosan az egyetemi klinika gyermekkardiológiai osztályán is megvizsgálják, és a család számára összeomlik a világ... -Öt hónap múlva, szeptemberben, Sabine hatéves lesz. Jövőre iskolába megy. Vajon megéri? Járhat iskolába, mint a többi gyerek? Vagy el kell temetnünk, még mielőtt megtanul írni-olvasni? Ez az elképzelés fájt. De valami arra ösztönzött, hogy vigyem végig a sötét gondolatsort. A pillanat nyugalma kegyetlen következetességre sarkallt. Volt időm gondolkodni, és én a végére akartam járni ennek a gondolatnak. Behunytam a szememet.-